Fehérfarkú lilebíbic

madárfaj

A fehérfarkú lilebíbic (Vanellus leucurus) a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1]

Fehérfarkú lilebíbic
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Bíbicformák (Vanellinae)
Nem: Vanellus
Faj: V. leucurus
Tudományos név
Vanellus leucurus
Lichtenstein, 1823
Szinonimák

Chettusia leucura

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérfarkú lilebíbic témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfarkú lilebíbic témájú médiaállományokat és Fehérfarkú lilebíbic témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le 1823-ban, a Charadrius nembe Charadrius leucurus néven. Sorolják a Chettusia nembe Chettusia leucura néven[2] és a Hoplopterus nembe Hoplopterus leucurus néven is.[3]

Előfordulása szerkesztés

Fészkelő területei Közép-Ázsiában vannak, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékén. Foltszerűen előfordul a Közel-Keleten is. Az ázsiai egyedek Afrika északkeleti részére és Indiába vonulnak, a közel-keletiek nem vonulnak. Kóborlásai során eljut Európa nyugati részére is.

Természetes élőhelyei a sekély tavak vagy lassú folyók, de ritkábban előfordul sós tavak partján is.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon ritka kóborló.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67–70 centiméter, testtömege pedig 107–198 gramm.[6]

 

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal, pókokkal, puhatestűekkel és férgekkel táplálkozik.[5]

Szaporodása szerkesztés

Telepesen a vízpart közelébe, a földön lévő mélyedésbe készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák a kikelés után nem sokkal elhagyják a fészket és 30 nap múlva válnak önállóvá.[5]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[7]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés