Fehérhalom

község Szlovákiában

Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fehérhalom (Lysá pod Makytou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterMichal Ondrička
Irányítószám020 54
Körzethívószám+421 042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség2065 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület33,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″
Fehérhalom weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Puhótól 14 km-re északnyugatra.

Története szerkesztés

1471-ben "Lyzza" néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben "Lyza", 1598-ban "Lizza" alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt. 1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové."[2]

Fényes Elek szerint "Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.

Népessége szerkesztés

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.

2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
  • Népi építésű lakóházak a 19. századból.
  • A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés