Fehérhalom

	Fehérhalom (Lysá pod Makytou)
	; Fehérhalom zászlaja
	; Fehérhalom zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1471
Polgármester	Michal Ondrička
Irányítószám	020 54
Körzethívószám	+421 042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	2065 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	402 m
Terület	33,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°E
	Fehérhalom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhalom témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lysá (egyértelműsítő lap).

Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 14 km-re északnyugatra.

Története

1471-ben „Lyzza” néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben „Lyza” formában lelhető fel. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt, ekkor „Lizza” alakban szerepel az írott forrásokban. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové.”^[2]

1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.

Népessége

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.

2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
Népi építésű lakóházak a 19. századból.
A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]