Fejős Pál
Fejős Pál (Paul Fejos) (Budapest, 1897. január 24. – New York, USA, 1963. április 23.) magyar filmrendező, antropológus, forgatókönyvíró, kutató, egyetemi tanár.
Fejős Pál | |
![]() | |
Született | Fejős Pál Dezső 1897. január 24.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 1963. április 23. (66 évesen)[1][2][4][5][6] New York[7] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Inga Arvad ( – nem ismert) |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fejős Pál témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésFejős Dezső István (1865–1899)[8] belügyminiszteri számtiszt és Novelli Berta Hajnalka gyermekeként született. Kecskeméten mint diákszínjátszó hívta fel magára a figyelmet. Az első világháború idején katona volt, majd vegyészhallgató lett. Művészi hajlamai azonban az Operaház díszletműhelyébe vonzották.
1919-ben a Tanácskormány filmszcenikai ügyeit intézte. Később az Orient Film szcenikai főnöke, 1920-ban már a Mobil Filmvállalat főrendezője volt. 1921-ben házasságot kötött Mátyus Máriával, nyolc évvel később elváltak.[9] 1923 végén az Egri csillagok című filmjének pénzügyi kudarca után elhagyta az országot. Bécsben Max Reinhardt, Berlinben Fritz Lang mellett dolgozott, majd az USA-ba ment. Itt 1923–1927 között a Rockefeller vegyészeti intézet vegyésztechnikusa volt. Közben tovább tanult és orvos-bakteriológus képesítést szerzett.
1927-ben megtakarított pénzén Hollywoodban elkészítette Az utolsó pillanat című avantgardista alkotását, amelynek története egy öngyilkos víziójának tükrében mutatta be főszereplője sorsát. Az osztatlan siker nyomán az Universal Pictures gyár szerződtette. 1932-ben francia tőkével Magyarországon két filmet forgatott: Annabellával a főszerepben a Tavaszi záport, és az Ítél a Balaton címűt. 1933-ban Ausztriában rendezett, majd Dániában telepedett le, és a Nordisk cég számára dolgozott.
Az 1930-as évek végén felhagyott a filmezéssel. Előbb a déltengerekre vezetett kutató-expedíciót és a Csütörtök-szigetek világát tanulmányozta, majd Latin-Amerika inka városaiban folytatott régészeti kutatásokat dán megbízásból. 1941-től a Wenner-Gren antropológiai tudományos alapítvány igazgatója, 1955-től elnöke volt. 1943-tól a Stanford Egyetemen tanított. 1949–1951 között a Yale Egyetem oktatója volt. 1955-ig a Columbia Egyetem kulturális antropológia tanára volt.
Munkássága
szerkesztésKezdeti munkái többnyire kalandtémájú szkeccsek voltak, de ezekben is megmutatkozott művészi igényessége. Egyedülálló kísérletképpen Mikófalván népi passiójáték megteremtésével próbálkozott. Jelentős alkotása még ebből a korszakból a Lonesome – A nagyváros mostohái (1928). Ez kisemberek életét dolgozta fel természetes egyszerűséggel, realista szándékkal, igen filmszerűen. Nemzetközi sikert aratott még Emberek a rács mögött – Szerelmes ördög (1931) című börtöndrámájával. Egyes filmjeinek forgatókönyvét maga írta. Az 1930-as évekből a dokumentáris munkák mellett egy thaiföldi expedíciós riport (Egy marék rizs; 1938) fűződik a nevéhez.
Az 1967-ben Pécsett megrendezett III. Magyar Játékfilmszemlén hét alkotásából összeállított, filmtörténetileg izgalmas retrospektív sorozatot vetítettek. A programban eredetileg hat alkotás szerepelt, azonban még a szemle idején megérkezett meglepetésfilmként A nagyváros mostohái is.[10][11]
Filmográfia
szerkesztésÉv | Magyar cím | Eredeti cím | Feladatkör | Megj. | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendező | Író | Látvány. | Producer | ||||
1919 | A csempészkirály | Nem | Nem | Igen | Nem | [12] | |
1919 | Az ősasszony | Nem | Nem | Igen | Nem | [12] | |
1919 | Liliom | Nem | Nem | Igen | Nem | [13] | |
1920 | Tláni, az elvarázsolt hercegasszony | Nem | Nem | Igen | Nem | [12] | |
1920 | O'Hara | Nem | Nem | Igen | Nem | [14] | |
1920 | Pán | Igen | Igen | Nem | Nem | ||
1920 | Újraélők | Igen | Nem | Nem | Nem | ||
1920 | Fekete kapitány | Igen | Nem | Nem | Nem | ||
1920 | Jóslat | Igen | Nem | Nem | Nem | ||
1921 | Lidércnyomás | Igen | Igen | Nem | Nem | ||
1921 | Arsène Lupin utolsó kalandja | Igen | Nem | Nem | Nem | ||
1921 | Pique Dame / Pikk Dáma | Igen | Nem | Igen | Igen | ||
1922 | Szenzáció | Igen | Nem | Nem | Nem | ||
1923 | Egri csillagok | Igen | Igen | Nem | Nem | [15] | |
1928 | Az utolsó pillanat | The Last Moment | Igen | Igen | Nem | Nem | filmvágó is |
1928 | A nagyváros mostohái | Lonesome | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1929 | Az utolsó előadás / Féltékenység | The Last Performance | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1929 | Mámor és bűn | Broadway | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1930 | Captain of the Guard | Igen | Nem | Nem | Nem | [16] | |
1931 | A nagy ház | Révolte dans la prison (The Big House) |
Igen | Igen | Nem | Nem | [17] |
1931 | Emberek a rács mögött / Szerelmes ördög | Menschen hinter Gittern | Igen | Nem | Nem | Nem | [18] |
1931 | Szerelem amerikai módra | L'amour à l'américaine | Igen | Igen | Nem | Nem | [19] |
1932 | Fantômas | Igen | Igen | Nem | Nem | ||
1932 | Tavaszi zápor | Igen | Igen | Nem | Nem | [20] | |
1933 | Ítél a Balaton | Igen | Igen | Nem | Nem | ||
1933 | Mégis szép az élet / Napsugár | Igen | Igen | Nem | Igen | ||
1933 | Tavaszi hangok | Frühlingsstimmen | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1933 | Őrizd meg mosolyod | Gardez le sourire | Igen | Igen | Nem | Nem | |
1934 | A milliók menekülése | Flugten fra millionerne | Igen | Igen | Nem | Nem | |
1935 | Az arany mosolya | Det gyldne smil | Igen | Igen | Nem | Nem | |
1935 | Az 1. számú fogoly | Fange nr. 1 | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1936 | Svarta horisonter | Igen | Nem | Nem | Nem | doku. | |
1939 | Egy marék rizs | Man och kvinna | Igen | Nem | Nem | Nem | |
1941 | Yagua | Igen | Nem | Nem | Nem |
Művei
szerkesztés- Ethnography of the Yagua (New York, 1943)
- Archeological Explorations in Cordillera Vilcabamba (New York, 1944)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 14.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 22.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Fejős Dezső halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1891/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 141/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ „EMLÉKFAL“ a Pannóniában: A keddi bemutatók. Dunántúli Napló, XXIV. évf. 252. sz. (1967. október 25.) 5. o. Hozzáférés: 2025. március 11. (PDF, 1 MB)
- ↑ Ki volt Fejős Pál?: A III. Magyar Játék filmszemle adózik a világhírű magyar filmrendező emlékének. Dunántúli Napló, XXIV. évf. 250. sz. (1967. október 22.) 9. o. Hozzáférés: 2025. március 11. (PDF, 997 KB)
- ↑ a b c Rendező: Lajthay Károly
- ↑ Rendező: Kertész Mihály
- ↑ Rendező: Márkus László, ifj. Uher Ödön
- ↑ Nem maradt fenn, de néhány apró darabja előkerült 2024-ben. Lásd: Filmtörténeti szenzáció az a néhány filmkocka, amely a 100 évvel ezelőtti Egri csillagokból került elő. hvg.hu. HVG, 2024. május 21. [2024. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. március 21.)
- ↑ Fejős Pált 1929 októberében a forgatás során súlyos baleset érte: egy maffiajelenet rendezése közben lezuhant egy 88 láb (27 m) magas állványzatról. A filmet John S. Robertson fejezte be; a stáblistán is az ő neve szerepel. Lásd: Bradley, Edwin M.. The First Hollywood Musicals: A Critical Filmography of 171 Features, 1927 through 1932. Jefferson, North Carolina: McFarland, 185. o. (2004). ISBN 0-7864-2029-4
- ↑ A The Big House hollywoodi film társrendezői George W. és HillJacques Feyder voltak. A produkciónak készült egy francia (Révolte dans la prison), illetve egy német (Menschen hinter Gittern) változata is; mindkettőt Fejős Pál forgatta le. Az utóbbi verzió forgatását Albert Einstein is meglátogatta. Lásd: Fejős, Pál (1897–1963). nfi.hu. Nemzeti Filmintézet, 2022. január 24. [2023. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. március 21.)
- ↑ A nagy ház német változata, melynek forgatását Einstein meglátogatta.
- ↑ Társrendező: Claude Heymann
- ↑ A filmnek egyidejűleg készült román nyelvű változata is Prima dragoste címmel.
Források
szerkesztés- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 307. old.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. ISBN 963-05-1287-4
További információk
szerkesztés- Fejős Pál filmrendező 50 éve halt meg Archiválva 2013. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fejős Pál magyar származású amerikai filmrendező, majd archeológus 50 éve halt meg[halott link]
- Fejős Pál filmjei
- Filmkatalógus.hu
- John W. Dodds: The several lives of Paul Fejős. A Hungarian-American Odyssey; Wenner-Gren Foundation, Stanford, 1973
- Fejős Pál, 1897–1963; összeáll. Balogh Gyöngyi; Magyar Nemzeti Filmarchívum, Bp., 2004