Főmenü megnyitása

Fekete Bertalan (Miskolc, 1890. november 30. – 1944 után) jogász, Miskolc polgármestere.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Fekete Bertalan Miskolcon született, apja elismert mesterember volt. Alap- és középfokú iskoláit Miskolcon végezte. Az első világháború idején lovas tüzérezred keretében frontszolgálatot teljesített. Utána Budapesten, az Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi tanulmányokba kezdett, ahol 1918-ban szerzett államtudományi oklevelet. 1921-ben Borsod vármegye szolgabírája, majd aljegyzője, később pedig másodfőjegyzője volt. 1929-től az ózdi járás, 1934-től a miskolci járás főszolgabírája volt. 1938. február 14-én lett Miskolc polgármestere, 1943-ig töltötte be a funkciót. Beiktatási beszédében a következőket mondta: „Hivatali elődöm, Halmay Béla, telve volt ambícióval, gondolatokkal, becsületes, reális gondolkodással, szaktudással, szívjósággal, városszeretettel és munkabírással, – mégis felőrlődött. Most én léptem az őrlő malom hídjár, az a kérdés, engem is felőrölnek-e rövidesen a keservek, vagy pedig irányítója tudok lenni a város malmának. Bízom benne, hogy igen.” Aztán: „Politikával foglalkozni nem fogok, … A város polgármesterének politikai pártokon kívül kell állnia, csak egy irányvonal lehet, a városi politika.” Ne feledjük azonban, hogy a korszak az országos politika egyre erőteljesebb jobbratolódásának időszaka, amikor már túl vagyunk az első zsidótörvényen, és rövidesen jött a többi, egyre fokozottabb volt a háborús hisztéria. Kérdés volt, mennyire lehet tartani ilyen körülmények között ezt az ígéretet, és mennyire őrlik fel őt is a körülmények.

Fekete Bertalan a várost nagyon nehéz gazdasági helyzetben vette át Halmay Bélától. Munkálkodása központjában Tapolca Miskolchoz csatolása, a fürdőterület kiépítése és a közlekedés megoldása állt. Elindult a városba vezető vízvezeték építése, amely a városi vízellátást segítette (1944-re készült el). A második világháború kitörése új helyzetet teremtett, de a megkezdett beruházások egy részét sikerült befejezni. Elkészült a Megyei Rendőr-főkapitányság épülete a Zsolcai kapuban, befejeződött az Erzsébet-fürdő felújítása, elkészült a Soltész Nagy Kálmán utcai gazdasági szakiskola, a városi kertészet és pálmaház. Parkosította az Avas város felé eső részét, felszámolta az avasi barlanglakásokat, folytatta a Népkert rendezését. Ötéves munkája révén rendeződött a város pénzügyi helyzete, csökkent adósságállománya. A háború szükségintézkedéseket is hozott: 1941 nyarán – elsőként az országban – bevezette a liszt- és zsírutalványt (kidolgozásával azt a dr. Jakab Ferencet, a közellátási hivatal munkatársát bízta meg, aki később Miskolc nyilas vezetője lett).

A polgármester 1943 elején felmentését kérte megbízatása alól, amit 1943. január 20-án a rendkívüli közgyűlés jóváhagyott. Egyúttal határoztak arról is, hogy az új belügyminiszteri döntésig dr. Szlávy László polgármester-helyettes lássa el a polgármesteri teendőket. Fekete Bertalan ezután a Közellátási Minisztérium osztályfőnöke volt, majd 1944-ben államtitkárrá nevezték ki.[1] További sorsa ismeretlen.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Képes Vasárnap, 1944. szeptember 12.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék. Szerk. Csíkvári Antal. Bp., Vármegyei Szociográfiák Kiadó, 1939.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
Előző
Halmay Béla
Miskolc polgármestere  
1938–1943
Következő
Szlávy László