Főmenü megnyitása

Fekete Pál (díszkovács)

díszkovács, szerkezetlakatos

Fekete Pál (Szeged, Felsőváros, 1873. augusztus 28.1908. augusztus 27.) díszkovács, szerkezetlakatos. Munkái Szeged palotáinak és épületeinek gyöngyszemei. Neve a szegedi Tisza Lajos körút 56. szám alatti, „Hungarian Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílus jegyeit magán viselő Reök-palota[1] kovácsoltvas erkélykorlátai és a lépcsőház korlátjai által vált ismertté.

Fekete Pál
Született 1873. augusztus 28.
Szeged
Elhunyt 1908. augusztus 27. (34 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kovács
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Pál témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Fekete Pál hajótulajdonos és Vass Rozália fiaként született. 1901. május 20-án Szegeden házasságot kötött Vass Piroska Veronikával, Vass János és Budai Rozália leányával.[2] Elhunyt 1908. augusztus 27-én reggel 4 órakor, életének 35. évében, hosszas szenvedés után.[3] 1908. augusztus 30-án temették el nagy részvét mellett a Római körút 15. szám alatti gyászházból. Megjelent a temetésen a Bánffy asztaltársaság is és koszorút helyezett a koporsójára.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Ma is látható némely köztéri munkáján a cégének emblémája. Műhelyében időnként harminc segéd is dolgozott. Legjelesebb munkái az Európa-hírű – Baumhorn Lipót által tervezett -, „Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsidó temploma[5] a szegedi új zsinagógához készültek, Fejős Ferenccel, Kiss Jánossal közösen.

Teljességgel vasból konstruálták az épület belső tartószerkezetét: a négy kovácsoltvas rácsos főoszlopot, a közbeiktatott öntöttvas oszlopokat, karzattartó vashevedereket, a tetőszerkezet rácsos tartóit s a kupola vázát.[6] Nem csupán a vállalkozók versengése miatt, de a tervezők választékos igénye, a kivitelezés magas követelménye miatt, ez jeles feladatnak minősült. A zsinagóga orgonakészítésére kitűzött versenytárgyaláson számtalan mester kész munkákkal jelentkezett, közöttük Kováts István híres szegedi orgonaépítő mester hárommanuálos, többváltozatos orgonájával. Az építési bizottság mégis egy temesvári orgonakészítő, a Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár munkáját részesítette előnyben. Ez az eset érzékelteti Fekete Pál magas fokú mesterségbeli készségét, amellyel a máig jeles épületdíszítő vaselemeit kidolgozta.[7] Kisebb köztéri munkái a fakapu betétrácsok részben szecessziós alkotások, melyek rendkívüli szakmai ügyességét bizonyítják. A szegedi szecesszió legdinamikusabb korszakát reprezentáló műalkotásai a szegedi Reök palotában látható lépcsőkorlátok, erkélykorlátok. „A gyökérből kinövő indadísz vaspálcán felfutva virágcsokorba szökken. A rácsmezőkön sáslevelek között bimbós és kinyílt liliomok láthatók, melyek felfelé lüktető, sodró hatást keltenek. Az orsótérbe pillantva csupa kinyílt virág látható, s ez minden irányban élményszerűvé teszi a közlekedést a lépcsőházban.[8] Ugyanaz a temperamentum figyelhető meg a Szeged, Bartók tér 10. számú – Magyar Ede által tervezett – Tadeskó-ház erkélykorlátján és fakapu betétrácsán. Említést érdemel a Szeged, Szűcs utca 9. szám alatti épület érdekes szalagszerű levelekkel díszített kapurácsa miatt.

Köztéri munkái (válogatás)Szerkesztés

 
Erkélyrács Szeged, Bartók tér 10.
  • 1893 fakapu betétrács, Szeged, Vitéz utca 19.
  • 1901 lakatoscégér, Szeged, Római körút 15. (lebontották)
  • 1902 fakapu betétrács, Szeged, Aradi vértanúk tere 3.
  • 1902 címeres kilincs, Gutenberg utca 20.
  • 1902 kapupánt dísz, új zsinagóga oldalkapu
  • 1905 fakapu betétrács, Szeged, Szűcs utca 9.
  • 1906 faajtó betétrács, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 fakapu betétrács, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 lépcsőkorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 lépcsőkorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Bartók tér 10.
  • 1906 fakapu betétrács, Szeged, Bartók tér 10.

GalériaSzerkesztés

Fakapu betétrácsokSzerkesztés

Új zsinagóga díszeiSzerkesztés

Reök-palota díszeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Regionális Összművészeti Központ (REÖK), artportal.hu
  2. A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 264/1901. folyószáma alatt.
  3. Szeged és Vidéke, 1908. augusztus 30. / 199. szám.
  4. Szeged és Vidéke, 1908. szeptember 1. / 200. szám.
  5. Somorjai Ferenc: Szeged, 2002
  6. Ozsváthné Csegezi Mónika: SZEGED folyóirat 2003. május 39. oldal
  7. Szeged vasművessége: Tápai Antal, Tipity János Tóth Béla Bevezetője
  8. Bakonyi Tibor: Magyar Ede

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés