A fekete tőkehal (Pollachius virens) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Fekete tőkehal
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes)
Család: Tőkehalfélék (Gadidae)
Nem: Pollachius
Nilsson, 1832
Faj: P. virens
Tudományos név
Pollachius virens
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Gadus carbonarius Linnaeus, 1758
  • Gadus colinus Lacepède, 1800
  • Gadus purpureus Mitchill, 1814
  • Gadus sey Lacepède, 1800
  • Gadus virens Linnaeus, 1758
  • Merlangus carbonarius (Linnaeus, 1758)
  • Merlangus purpureus (Mitchill, 1814)
  • Merlangus virens (Linnaeus, 1758)
  • Polachius virens (Linnaeus, 1758)
  • Pollachius carbonarius (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete tőkehal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete tőkehal témájú médiaállományokat és Fekete tőkehal témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

 
Kifogott példányok

A fekete tőkehal az Atlanti-óceán keleti részén, a Barents-tengertől a Vizcayai-öbölig, illetve a nyugati részén, Grönlandtól Hudson-szorosig és Észak-Karolináig található meg. E halfaj képes Európától Észak-Amerikáig úszni.

Megjelenése szerkesztés

A fekete tőkehal általában 60, de legfeljebb 130 centiméter hosszú. A legnagyobb kifogott példány 32 kilogrammot nyomott míg a legidősebb példány 25 évet élt. A pofáján levő tapogatószálak rövidek. Oldalsávja halvány, és egész testhosszában sima. A hal színezete barnászöld.

Életmódja szerkesztés

 
A fekete tőkehal világszintű halászata 1950-2010 között

Rajhal, amely nyáron a partok mentén tartózkodik, de télire a mélyebb vízekbe húzódik. A 35-360 méteres mélységet kedveli. Tápláléka rákok és kisebb halak. A fekete tőkehal a nála nagyobb halak tápláléka lehet.

Szaporodása szerkesztés

Az ívási időszakban vándorol. A nőstény nem rakja le egyszerre az összes ikráját.

Felhasználása szerkesztés

A fekete tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A sporthorgászok is kedvelik. Frissen, szárítva, sózva, fagyasztva, füstölve vagy konzervdobozban árusítják. Sülve, főve fogyasztható.

Források szerkesztés

  • Pollachius virens (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.