Főmenü megnyitása

Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök.

Feketeházy János
Feketeházy János portréja
Feketeházy János portréja
Született 1842. május 16.
Vágsellye
Elhunyt 1927. október 31. (85 évesen)
Vágsellye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása hídépítő mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeházy János témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Hatgyermekes családban, a cseh Feketeházy Domonkos (eredetileg Černohaus) és Fekete Anna fiaként született. Apja tanító és a helyi templom kántora volt, így az iskola épületében laktak. Elemi iskoláját Vágsellyén, középfokú tanulmányait Nagyszombatban és a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végezte 1861-ben.[1] A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban kapott mérnöki oklevelet.

1866-ban gyakornokként részt vett Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást. A MÁV-nál dolgozott egészen 1892-ig, amikor főmérnöki rangban vonult nyugdíjba.

Nyugdíjazása után haláláig Vágsellyén élt, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. 1923-ban baleset érte és amputálni kellett a lábát. Szülővárosában a családi sírboltban nyugszik.

MunkásságaSzerkesztés

Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát. Beosztásánál fogva a MÁV összes hídépítésének felügyeletét is ellátta. A vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült, emiatt életművének jelentős része ismeretlen maradt.[2] Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei. Kéziratban fennmaradtak önéletrajzi feljegyzései. Munkatársa volt a Magyar Mérnök és az Építészegylet szaklapoknak.

Mérnöki munkáiSzerkesztés

 
A Szabadság híd északi oldalán lévő felirat mutatja, hogy Feketeházy János pályaterve alapján készült

EmlékezeteSzerkesztés

  • Vágsellyén emléktábla és a róla elnevezett Magyar Házban emlékszoba őrzi emlékét.
  • Budapesten (a BME mellett) utcát neveztek el róla.
  • Szegeden a mérnökpanteonban 2008-ban avatták fel szobrát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra, 285.
  2. Kubinszky 2012
  3. Kubinszky 2012 : Sokáig tévesen a kivitelező francia Eiffel tervének tartották

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Batári Gyula: Feketeházy János. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 292-293. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Novák, V. 1997: Ján Feketeházy - konštruktér, staviteľ. Šaľa.
  • Novák, V. (Szerk.) 2002: Vágsellye 1002-2002. Zsolna.
  • Novák, V. 2007: Feketeházy János 1842-1927. Šaľa.
  • Kubinszky 2012: Kubinszky Mihály: Gustave Eiffel és Feketeházy János. Magyar Szemle, Új folyam XXI. évf. 5–6. sz. (2012. júl. 19.) arch Hozzáférés: 2016. júl. 30.