Feketekelecsény

község Szlovákiában

Feketekelecsény (szlovákul Čierne Kľačany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Feketekelecsény (Čierne Kľačany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1209
PolgármesterMilan Švec
Irányítószám953 05
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség1168 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület10,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 25′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 25′
Feketekelecsény weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Aranyosmaróttól 4 km-re délkeletre fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe ősidők óta lakott, a bükki kultúra (bukovohorská kultúra) és a lengyeli kultúra emlékeit is megtalálták. A szlávok megjelenésének egyik legértékesebbnek tartott emléke a Pyxis[forrás?], azaz elefántcsontból készített bizánci eredetű ékszerdoboz, amelyet diákok találtak, ma a pozsonyi várban látható. A hitelesítő mentőásatás során a 9-10. századra keltezett három csontvázas sírt és egy 11-12. századra keltezett objektumot tártak fel.[2] A neolitikum emlékei mellett egy 11. századi temetőt is feltártak a határában.[3]

A falut 1209-ben "Chelecen" néven említik először. 1386-ban "Kelechen", 1600-ban "Fekete Kelechen" néven szerepel az írott forrásokban. A garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt, majd 1386-ban Gímes várának tartozéka, ahol ekkor vámszedőhely is volt. A 18. században az aranyosmaróti uradalom része. Több nemesi család, így a gróf Cseszneky, Forgách és Migazzi famíliák birtoka volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 16. és 17. században a töröknek fizetett adót. 1601-ben 27 háza állt. 1715-ben 24 adózója (ebből 16 zsellér) lakta. 1828-ban 53 házában 338 lakos élt.

Vályi András szerint "KELECSÉNY vagy Klacsány. Tót falu Bars Várm. földes Ura G. Migazzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik A. Maróthoz nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, fája tűzre, és épűletre van, egyéb tulajdonságai Ihracséhoz hasonlítók."[4]

Fényes Elek szerint "Fekete-Kelecsény, tót falu, Bars m., Ar. Maróthoz 3/4 mfd. 341 kath. lak. F. u. gr. Migazzi. Ut. post. Verebély."[5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1880-ban 426 lakosából 389 szlovák és 20 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 429 lakosából 404 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 526 lakosából 503 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 548 lakosából 476 szlovák és 70 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 630 lakosából 623 csehszlovák és 7 magyar volt.

1930-ban 688 lakosából 673 csehszlovák és 3 magyar volt.

1991-ben 1111 lakosából 1108 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1145 lakosából 1133 szlovák és 5 magyar volt.

2011-ben 1084 lakosából 1057 szlovák és 4 magyar.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Kolník, T. - Veliačik, L. 1983: Neskoroantická pyxida z Čiernych Kľačian. Slov. Arch. 31, 17-84; Bialeková, D. 1992 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I/1. Nitra, 185 No. 12/284.
  3. [1][halott link]
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források szerkesztés

  • Ivan ChebenPetra ChebenováMichal Cheben 2018: Osídlenie z doby popolnicových polí v Čiernych Kľačanoch. In: Anton Točík - Legenda slovenskej archeológie.
  • Ivan Cheben – Petra Chebenová – Michal Cheben 2016: Sídliskové objekty z neskorej doby bronzovej a počiatku doby halštatskej v Čiernych Kľačanoch. Slovenská archeológia 2016/1.
  • Titus Kolník 2013: Misia solúnskych bratov a pyxida z Čiernych Kľačian. Literárny týždenník XXVI/9-10, 14-15 / Informátor SAS XXIV/1-2, 6-10. (elméleti interpretáció)
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 185.
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 142.

További információk szerkesztés