Feketetót
Feketetót (Tăut), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Feketetót (Tăut) | |
 | |
| Szent György ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketebátor |
| Irányítószám | 417048 |
| SIRUTA-kód | 27427 |
| Népesség | |
| Népesség | 889 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 18 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Feketetót
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 21° 50′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 21° 50′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Nagyszalontától délkeletre, Tenkétől délnyugatra, a Fekete-Körös völgyében, Feketebátor és Feketegyörös közt fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Feketetót, Tóti nevét 1316-ban említette először oklevél Toty néven. 1405-ben Thoty, 1552-ben Thooth, 1587-ben Toth, 1808-ban Tóti (Fekete-) h., 1913-ban Feketetót néven írták.
Tótit a Becsegergely nemzetségbeli Apa fiai: Jakab és Gergely Kávástelekkel együtt átadták telepítésre rokonuknak, Onth-nak és Leel-nek.
Nemesi község volt, melynek egykori birtokosai a Nadányi, Bessenyey, Sztachó, Osváth, Sebess, Boczkó családok voltak. A 20. század elején pedig Sebess Gyula, Nadányi Gyula, valamint Sisáry Gyula örököseinek birtoka volt.
1910-ben 1713 lakosából 262 magyar, 1423 román volt. Ebből 25 római katolikus, 229 református, 1434 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
NevezetességekSzerkesztés
- Görög keleti temploma 1780-ban ápült.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
ForrásokSzerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}