Feld Irén

(1880–1944) magyar színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 7.

Feld Irén, született Rosenfeld Irén (Budapest, 1880. június 15.[3] – Budapest, 1944. október 19.)[4] magyar színésznő. Feld Zsigmond színházigazgató leánya, Feld Mátyás színész és Föld Aurél újságíró testvére.

Feld Irén
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettRosenfeld Irén
1880. június 15.[1]
Budapest
Elhunyt1944. október 19. (64 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFeld Zsigmond
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1898)
SablonWikidataSegítség

Feld Zsigmond és Plesch Katalin lánya. Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti Nemzeti Színházban, 1901-ben a Vígszínházban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban (Ibsen: Nóra, címszerep, május 12.; Shakespeare: Othello, Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a Magyar Színház tagja volt.

1910-ben Kamarajáték(ok) néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én August Strindberg Júlia kisasszony című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a Várszínházban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként Csehov-drámát, a Sirályt, bár gyönge szereposztásban.

Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”

Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt Szerelmi csirkefogók címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.

Főbb szerepei

szerkesztés
  1. FamilySearch (angol nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 862/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  4. Feld Irén. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)