Felka

Poprád településrésze Szlovákiában, egykor önálló település

Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Felka (Veľká)
Szent János templom
Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang Poprád városrésze
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felka (Szlovákia)
Felka
Felka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 20° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 20° 16′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felka Poprád északnyugati városrésze, mely a Felka-patak mellett fekszik.

ÉlővilágaSzerkesztés

Felkán a legutóbbi időkig két gólyafészek volt.[1]

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szlovák veľká (= nagy) melléknévből, határának átlagon felüli nagyságából[forrás?] eredhet, amely a Magas-Tátrába is felnyúlott.

TörténeteSzerkesztés

1268-ban „Vylkam” alakban említik először, 1298-ban „Filka” néven tűnik fel. Az ősi város az 1412-ben Zsigmond által elzálogosított szepesi városok egyike. Már a 15. században gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. 1632-től a 19. századig papírgyár működött a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett.[2]

1828-ban 1490 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi.[3]

1910-ben 1358-an, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.

1945-ben csatolták Poprádhoz.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Felka utcarészlet

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Veľká 1268-2018 - Rozpomínanie a návraty.
  1. bociany.sk Poprád
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A Komárnoi Szent Benedek-Rendi Kat. Magyar Gimnázium Értesítője az 1937-38. iskolai évről. Komárom.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés