Főmenü megnyitása

Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Felka (Veľká)
Szent János templom
Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang Poprád városrésze
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felka (Szlovákia)
Felka
Felka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 20° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 20° 16′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felka Poprád északi városrésze, mely a Felka-patak mellett fekszik.

ÉlővilágaSzerkesztés

Felkán a legutóbbi időkig két gólyafészek volt.[1]

Nevének eredeteSzerkesztés

A szlovák veľká (= nagy) melléknévből, határának átlagon felüli nagyságáról[forrás?], amely a Magas-Tátrába is felnyúlott.

TörténeteSzerkesztés

1268-ban Vylkam alakban említik először, 1298-ban Filka néven tűnik fel. Az ősi város az 1412-ben Zsigmond által elzálogosított szepesi városok egyike. Már a 15. században gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. 1632-től a 19. századig papírgyár működött a településen. 1828-ban 1490 lakosa volt.

Vályi András szerint "FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett."[2]

Fényes Elek szerint "Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi."[3]

1910-ben 1358, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1945-ben csatolták Poprádhoz.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Felka utcarészlet

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés