Fellner Jakab

Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, mai nevén Mikulov, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.

Fellner Jakab
Született	1722. július 25. Nikolsburg, mai nevén Mikulov
Elhunyt	1780. december 12. (58 évesen) Tata
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Fellner Jakab témájú médiaállományokat.

Veszprém:Szentháromság szobor és az érseki palota

Tata: Fellner Jakab szobra

Pápa: Rk. nagytemplom

Élete

Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.

1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban.

Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi aggpapok háza, amely 1770–1778 között épült.

Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:

„Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”

Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.

Fia, Fellner József (1773–?) ugyancsak építész lett, aki Bécsben a Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban kapott állást.

Munkái

• 1751-1776 tatai Esterházy-kastély
• 1751-1783 tatai római katolikus plébániatemplom
• 1753 Lapatári malom, ma: Tatabánya-Kertváros
• 1754 Tata, kálvária kápolna
• 1754-1758 cseklészi kastély
• 1759-1760 szári katolikus templom
• 1760 Vigántpetend Keresztelő Szent János római katolikus templom
• 1760-1765 Esterházy-kastély (Csákvár)
• 1761 Vértesboglár plébániaház
• 1762-1767 móri Lamberg-kastély
• 1763-1769 egri érseki palota
• 1765-1780 egri líceum
• 1765-1776 veszprémi püspöki palota
• 1766 egri püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája
• 1767-1770 tatai piarista rendház
• 1768 Vértesboglár földszintes vendéglő
• 1770-1778 veszprémi aggok háza
• 1771-1775 császári római katolikus templom
• 1773-1775 veszprémi szeminárium
• 1773 pápai Esterházy-kastély belső átalakítása
• 1774-1776 egri nagypréposti palota
• 1774-1783 pápai katolikus nagytemplom
• 1775-1777 nagyigmándi római katolikus templom
• 1777 Gyömrő, Nepomuki Szent János római katolikus templom
• 1777 Borsodszirák, római katolikus templom
• 1777 Ászár, római katolikus templom
• 1773 Pápa, római katolikus templom
• Számos malom, például Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra- és a Tóvárosi malom
• Több vidéki fogadót, plébániatemplomot, gazdasági épületet és udvarházat valósított meg

Források és szakirodalom

• Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom - TKM Kiskönyvtára 182. sz. - Pannon Nyomda Rt. 1984. - ISBN 963-555-260-2
• Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: p. 226.) - Bp. Műszaki K. 1961. - ETO 72(439)091
• Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei - Bp. 1922.
• Gerő L. - Sedlmayr J.: Pápa - Bp. 1959.
• Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű - Művészettört. Ért. 1960.4.205-279.
• Dornyai Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. Bp.: Királyi Magyar Egyetemi nyomda, 1930.
• Wehner Tibor: Tatai szobrok, emlékművek, emléktáblák. Tata: József Attila Megyei Könyvtár, 1980. (Honismereti Kiskönyvtár)
• Mújdricza Péter: Fellner Jakab. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 293-294. o. ISBN 963-85433-5-3
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.