Főmenü megnyitása

A felségsértés régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak:

  1. a felségsértés vagy felségárulás vagy pártütés, crimen laesae Majestatis seu perduellionis;
  2. a hűtelenség, nota infidelitatis. A magyar büntető törvénykönyv az elnevezést (felségsértés és hűtelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérő tartalommal.

EseteiSzerkesztés

Régibb jogunk szerint a felségsértésnek esetei a következők voltak:

a) összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum);
b) összeesküvés a király, nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem);
c) ennek megkísérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit);
d) ily merényletben közreműködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit);
e) a felségsértés feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatóság esetében (vel siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit);
f) a király élete elleni törekvés;
g) személyének tettleges bántalmazása;
h) tartózkodási helyének erőszakos megtámadása;
i) belháború támasztása.

Az 1715. XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháború fejeit, Rákóczit és Bercsényit felségsértésben (in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bűnösöknek mondta ki. A többi esetek az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) és az abban idézett régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A felségsértés büntetése a halál volt, továbbá a bűnös osztályrészére eső, valóságos tulajdonában levő ingó és ingatlan javainak elkobzása. Sőt, az 1715. IX. t.c. a vagyonelkobzást még az ártatlan gyermekek vagyonrészére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért: «quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», amely szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem ritkán más súlyosbításokkal hajtották végre; tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegéből kivetkőzve, a bűnös ártatlan hozzátartozóit sem kímélő bosszúvá fajult.

Az 1878. évi btkv-benSzerkesztés

Az 1878. évi magyar btkv. szerint a felségsértés az állam, illetőleg ennek leglényegesebb alkotórészei ("alkatrészei") megsemmisítésére irányult erőszakos merénylet. Ezek a leglényegesebb alkotórészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület.

Az uralkodó sérelméreSzerkesztés

I. A felségsértést, amelynek tárgya az uralkodó, az követi el

  1. aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli vagy ezeknek a cselekményeknek valamelyikét megkísérli;
  2. aki a király testi épségét megsérti vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi;
  3. aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától megfosztja;
  4. az előbbi 2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkísérli.
  • Büntetés az 1. pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont esetében 10-15 évig terjedő fegyház.

Az alkotmány sérelméreSzerkesztés

II. Az alkotmány védelmében felségsértést képez: 1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar államot képező országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama között fennálló kapcsolat erőszakos megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet.

  • A büntetés mértéke 10-15 évig terjedhető államfogház.

A terület sérelméreSzerkesztés

III. A terület védelmében felségsértés minden oly merénylet, amely közvetlenül arra irányul, hogy a magyar államnak vagy a monarchia másik államának területe erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, amelyhez tartozik, erőszakkal elszakítsák. Büntetése életfogytig tartó fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a felségsértés elkövetésére irányzott szövetség, amely létrejött, mihelyt két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza, súlyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül előkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti felségsértés elkövetésére szövetkezés nélkül tett előkészület; 3. felségsértés elkövetésére intézett egyenes és nyilvános felhívás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a felségsértés feljelentésének elmulasztása, kivéve, ha a célba vett bűntett abbahagyatott. De valamint a büntetendőség határai a felségsértésnél tovább terjednek, mint más bűncselekményeknél (a szövetség, és az előkészületi cselekményeknek büntetendősége), úgy tágasabbak a büntetlenség határai is. A felségsértés büntethetősége megszűnik a cselekmény felfedezése előtti önkényes elállás és a káros következményeknek önerejéből vagy a hatóságnak történt feljelentése folytán történt elhárítása esetében. A főbüntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.

A királysértésSzerkesztés

A király iránt tartozó tiszteletnek megsértése nem felségsértés, hanem királysértés; a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben a fenti I. pont szerint nem képez felségsértést, királybántalmazás címén büntetendő.

Források, jegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés