Főmenü megnyitása

Burkina Faso

állam Nyugat-Afrikában
(Felső-Volta szócikkből átirányítva)

Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelven: becsületes emberek országa.

Burkina Faso
Burkina Faso
Burkina Faso zászlaja
Burkina Faso zászlaja
Burkina Faso címere
Burkina Faso címere
Nemzeti mottó: Unité, Progrès, Justice
(franciául Egység, Fejlődés, Igazság)
Nemzeti himnusz: Une Seule Nuit
LocationBurkinaFaso.svg

Fővárosa Ouagadougou
é. sz. 12° 20′, ny. h. 1° 40′
Államforma parlamentáris köztársaság
Vezetők
Államfő Roch Marc Christian Kaboré
Miniszterelnök Paul Kaba Thieba
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek afrikai szudáni nyelvek
Független 1960. augusztus 5.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint14 017 262 fő (2006)[1] +/-
Rangsorban59
Becsült19 751 535[2] fő (2018)
Rangsorban59
Népsűrűség48 fő/km²
GDP2005
Összes16 916 USD (117)
Egy főre jutó1326 USD
HDI (2004) 0,342 (174) – 
Földrajzi adatok
Terület274 200 km²
Rangsorban 72
Víz0,1%
IdőzónaGMT (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel BF
Hívószám 226
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 17
  • 18
Internet TLD.bf
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Burkina Faso témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

 
Burkina Faso domborzati térképe
 
Burkina Faso műholdas képe

Az ország az északi szélesség 10. és 15. foka között helyezkedik el, a Niger folyó kanyarulatától délre. A legközelebbi tengeri kikötő, Abidjan (Elefántcsontpart) 500 km-re van.

Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.

DomborzatSzerkesztés

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

VízrajzSzerkesztés

Az országban ered az ország legnagyobb folyója, a Volta, amely itt tulajdonképpen még három különálló vízfolyás. Az ország nyugati részén húzódik a Fekete-Volta, a középső országrészben a Fehér-Volta, a kettő között pedig a jóval rövidebb Vörös- előnevű folyóág. A három ág egyesülésével alakul ki, már a szomszédos Ghána területén a Volta folyam. Jelentős folyó még az ország nyugati-délnyugati határvidékén húzódó Comoé, mely a Guineai-öbölbe ömlik. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.

A legismertebb tavak: Téngréla-tó, Bam-tó, Dem-tó.

ÉghajlatSzerkesztés

Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

  • Arli
  • Deux-Balés
  • Kaboré-Tambi
  • Waza

TörténelemSzerkesztés

A gyarmatosítás előttSzerkesztés

Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. 12.000 és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.

A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket a 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket.

A ghánai moszik bevándoroltak az ország területére és a 14. században királyságot alapítottak.

Gyarmatosítás és függetlenségSzerkesztés

Az 188485-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Volta néven önálló gyarmattá szervezték. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Volta néven.

Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Őt 1966-ban leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora 1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nevét Burkina Fasóra. A név jelentése: becsületes emberek országa.

1985 végén a szomszédos Mali egy kis területet szerzett meg a két ország háborúja során. Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak. Évente több százezren vándorolnak a szomszédos Ghánába és Elefántcsontpartra idénymunkát vállalni.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
Az országgyűlés épülete, Ouagadougou
 
Az elnöki rezidencia

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Államforma: parlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4%-os többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök, Tertius Zongo, 2007. június 4. óta van hivatalában.

A parlament tagjait 5 évente választják meg. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, ebből 57-en a kormánypárt tagjai.

Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban szomszédjával, Elefántcsontparttal már többször keveredett konfliktusba. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia. A nyugat-afrikai ország kezdetben elismerte Tajvant, azonban 24 év után – 2018 közepén – megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat, és a pekingi kommunista vezetés felé nyitva Kínával építette ki kapcsolatait.[3]

ElnökökSzerkesztés

Név Hivatali ideje
Maurice Yaméogo 1960. augusztus 5.1966. január 3.
Sangoulé Lamizana 1966. január 3.1980. november 25.
Saye Zerbo 1980. november 25.1982. november 7.
Jean-Baptiste Ouédraogo 1982. november 7.1983. augusztus 4.
Thomas Sankara 1983. augusztus 4.1987. október 15.
Blaise Compaoré 1987. október 15.2014. október 31.[4]
Michel Kafando 2014. november 17.[5]

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Védelmi rendszerSzerkesztés

Burkina Faso hadserege szárazföldi erőből, légierőből, nemzeti csendőrségből, rendőrségből és a nemzetőrségből áll. Tengeri hadierővel nem rendelkezik. Az ország védelmi minisztere Yero Boly.

NépességSzerkesztés

 
Az ország nyelvi megoszlása
Képsorozat

Általános adatokSzerkesztés

Az ország népsűrűsége igen változó. A mosszik lakta középső régióban az átlagos népsűrűség kb. 50 fő/km², de egyes helyeken elérheti a 200 fő/km² átlagot is. Az országnak csak két jelentősebb városa van, ezek a főváros, Ouagadougou, illetve Bobo-Dioulasso.

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.

A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a mosszi (mossi) népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe (peul). Ők Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), lobi, bissa és tuareg.

Vallási megoszlásSzerkesztés

2006-os felmérés alapján: muszlim 60,5%, keresztény 24%, törzsi vallású 15,3%.[6]

A 20. században a francia katolikus misszionáriusok sikerrel térítették át a lakosság nagy tömegeit. Egyes protestáns felekezeti csoportok is gyorsan növekednek. A keresztény és iszlám vallás erőteljes hatása ellenére az emberek jelentős része a mai napig a hagyományos vallások követője.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Fővárosi kis üzlet napelemeket árul
 
Kisvárosi jelenet, Dori
 
Vidéki emberek egy kútnál összegyűlve

Általános adatokSzerkesztés

Burkina Faso agrárország. A szárazfölddel körülvett ország a legkevésbé fejlett országok egyike.[7] A népesség közel fele él szegénységi küszöb alatt. A nagy népsűrűségű ország kevés természeti erőforrással rendelkezik. Gazdaságának gerince a mezőgazdaság: a népesség 90%-ának nyújt megélhetést. A GNP értéke 2004-ben: 2,4 milliárd USD. A GDP/fő értéke 2004-ben: 210 USD.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A mezőgazdaság fejlődését a gyakori szárazság és a talajerózió nehezíti. Az ország lakosságának közel 90%-át kitevő földművesek léte függ az esők megfelelő mennyiségétől és kiszámítható megérkezésétől, amelyek délen április elején kezdődnek és október végéig tartanak.[8]

Állattenyésztése (szarvasmarha, kecske, baromfi) a kivitel egyik fő forrása.

Fő mezőgazdasági termények : köles, cirok, cukornád, kukorica, gyapot, földimogyoró, burgonya, szezám, dió.

IparSzerkesztés

A gyengén fejlett ipar elsősorban hazai mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Vannak nyomdák, bútorgyárak, motorkerékpár- és kerékpár-összeszerelő üzem, valamint néhány fémfeldolgozó- és vegyi üzem. Jelentősebb még az élelmiszergyártás, sörgyártás, könnyűipar, gumi- és lábbeli gyártás.

Bányászata jelentéktelen, az aranyon kívül a természeti kincseket (mangán-, cink-, ezüstérc, mészkő, foszfátok) az infrastruktúra hiánya miatt alig hasznosítják. Az energiaellátást egy 1989-ben létesített vízierőmű segíti.

KereskedelemSzerkesztés

Mint számos fejlődő országban, Burkina Faso gazdaságában is a behozatal többszöröse a kivitelnek. Élelmiszerekből, kőolajból, textilipari termékekből, gépekből, ipari berendezésekből behozatalra szorul.

Fő kiviteli cikkei a mezőgazdaság termékei (gyapot, élő állat). Exportál aranyat is.

Fő kereskedelmi partnerei: Benelux államok, Franciaország, Elefántcsontpart, Venezuela, Olaszország és az USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

 
Utcakép a fővárosban, Ouagadougouban

Burkina Fasóban egy vasútvonal van: Abidjan-Niger vasútvonal, 622 km hosszú.

Az országban 2 nemzetközi reptér van, Ouagadougouban és Bobo-Dioulassóban. A repülőjáratok főleg Franciaországba és a környező országokba közlekednek.

Az úthálózat 16 500 km, ebből 1100 km aszfaltozott. Minden szomszédos ország elérhető aszfaltúton, esős időszakban azonban a legtöbb út járhatatlan.

KultúraSzerkesztés

Az északról érkező tuareg embereket lobogó köntöseikről és díszes fejrevalóikról ismerni fel. A moszi, bobo és dioula parasztok élénk színű pamutöltözéket vagy európai ruhákat viselnek, a tömegből kimagasodnak a sudár, szép arcú fulbék (fulánik). Az ország lakosságának nagy része vidéken él. A falvakban a nagycsaládok kúpos tetejű kunyhóit kerítés választja el a szomszédos nagycsaládok területétől.[9]

Képek

Kulturális világörökségSzerkesztés

Oktatási rendszerSzerkesztés

A lakosság körében az iskolázottsági arány alacsony, magas az írástudatlanság. Legfontosabb felsőfokú intézménye az 1974-ben alapított Ouagadougoui Egyetem.

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

A legjelentősebb irodalmár az író és szociológus Nazi Boni (1912-1969) volt, aki megírta a bobo nép krónikáját "Crépuscule des temps anciens" címen. A Burkina Fasoban használatos hangszerek: különféle xilofonok, zanzák, a fuvolaszerű lontoré, oboához hasonló bobal, valamint számos fajta dob. A moszi királyok udvarának legfontosabb zenekari hangszere a vállra akasztható dob, a lunga.

Az afrikai filmművészet fejlődésében jelentős szerepe van az 1968 óta kétévenként, Ouagadougouban megrendezett fesztiválnak.

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Az országban több mint 60 népcsoport él, akiknek gazdag tánc- és zenei hagyományuk van. A többségnek a maszk a hagyományuk legfontosabb kelléke.

GasztronómiaSzerkesztés

A burkina fasoi konyha nagyon egyszerű. Főleg kölest, kukoricát és rizst esznek, amelyet zöldséggel ízesítenek. A fő alapanyagok: manióka, jamszgyökér, burgonya. A marha-, bárány- és tyúkhús is kedvelt.

TurizmusSzerkesztés

 
Bobo-Dioulasso Nagy Mecsete (hagyományos száheli stílus)

Főbb látnivalókSzerkesztés

  • Ouagadougou: Nemzeti Múzeum, Bangr Weogo Park, a pánafrikai filmfesztivál (Festival panafricain du cinéma et de la télévision)
  • Banfora és környéke (Sindou sziklái, Tengrela-tó, vízesés)
  • Bobo-Dioulasso: az óváros, a Nagy Mecset és a kétévenkénti kulturális fesztiválja
  • Gorom-Gorom és a sivatagi piaca
  • A Sabou melletti krokodilok
  • Diapaga környéke az ország keleti részén (nemzeti parkok, rezervátum, Gobnangou sziklái)

OltásokSzerkesztés

Javasolt oltások Burkina Fasóba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van (magas a fertőzésveszély).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Javasolt emlékeztető oltás:

MédiaSzerkesztés

Az állami rádió-televízió neve: Radiodiffusion-Télévision du Burkina (RTB). Az újságírók képzése nem minőségi, ez nagy költséggel és negatív befolyással magyarázható. Napilapok: L'Observateur paalga, Le Pays, Sidwaya. Hetilapok: L'Indépendant, Bendré és San Finna.

Több francia nyelvű külföldi adó is fogható: RFI, TV5MONDE, Canal+.

SportSzerkesztés

Az ország lakói sportkedvelők, sokat sportolnak. A nemzeti sport a labdarúgás. A nemzeti 11 többször vett részt az afrikai kupán. 2007 februárjában a FIFA 57. helyre sorolta Burkina Fasót. A labdarúgó-válogatott 1960-ban alakult és 1964 óta a FIFA tagja. A csapat az 1998-as Afrikai nemzetek kupáján 4. helyezést ért el, ezt az eredményt azonban 2013-ban felül tudta múlni, amikor ezüstérmet szereztek a nemzeti tizenegy tagjai. A döntőben Nigériától szenvedtek 1-0-s vereséget.

A 2004-es athéni olimpián 5 atléta, 3 könnyűatléta, 1 úszó és 1 dzsúdós vett részt. Burkina Faso eddig még nem nyert érmet a játékok során.

ÜnnepnapokSzerkesztés

Dátum francia neve magyar neve
január 1. Jour de l'an Újév
március 8. Journée de la femme Nőnap
változó Tabaski Tabaski (muzulmán ünnep)
változó Lundi de Pâques Húsvét
május 1. Fête du travail A munka ünnepe
változó Ascension Krisztus mennybemenetele
változó Mouloud Maulid (Mohamed próféta születésnapja)
változó Pentecôte Pünkösd
augusztus 4. Anniversaire de la révolution A forradalom napja (1983)
augusztus 5. Fête de l'indépendance A függetlenség napja
augusztus 15. Assomption Mária mennybemenetele
október 15. Anniversaire de la rectification A köztársaság napja
november 1. Toussaint Mindenszentek
december 11. Fête nationale Nemzeti ünnep
december 25. Noël Karácsony

JegyzetekSzerkesztés

  1. népszámlálás
  2. Világbank-adatbázis
  3. A nyugat-afrikai Burkina Faso… In.: HVG. XXXX. évf., 2018/22. (2029.) szám, 19. oldal, ISSN 1217-9647
  4. Elérték céljukat a burkinai tüntetők, lemondott az elnök. hvg.hu (2014. okt. 31.) (Hozzáférés: 2014. okt. 31.)
  5. Civil kézben a hatalom Burkina Fasóban. www.afriport.hu (2014. nov. 17.) (Hozzáférés: 2014. nov. 17.)
  6. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/uv.html
  7. https://web.archive.org/web/20070509143831/https://www.cia.gov/cia//publications/factbook/rankorder/2004rank.html
  8. Jocelyn Murray: Az afrikai világ atlasza
  9. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.

ForrásokSzerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információkSzerkesztés