Felső-rajnai körzet

A Felső-rajnai körzet (németül: Oberrheinischer Reichskreis) 1500-ban alakult meg I. Miksa császár reformjai révén. A Felső-rajnai körzeta Német-római Birodalom nyugati részén feküdt. Nem egybefüggő területet alkotott, mégis az egységet szimbolizálta. A védelmi, adózási és az érdekképvislet érdekében hozták létre a körzeteket.

A Felső-rajnai körzet térképe

A Felső-rajnai körzet több nagy hercegségből állt, amelyek nagy része a 17. században Franciaországhoz került. Ezek listája lentebb látható:

Név Államforma Megjegyzések
Bar hercegség 1483-ban Lotharingiával egyesült.
Bázel Püspökség A 8. században alapították. 1000 körül függetlenedett a Burgund királyságtól. 1527-től Porrentruy-ban volt a székhelye.
Bretzenheim uradalom Köln birtoka volt, majd Heydecki Károly Ágost gróf, Károly Tivadar bajor választófejedelem törvénytelen fia kapta meg 1772-ben. Birodalmi grófság 1774-ben, 1789-ben hercegség.
Colmar szabad birodalmi város II. Frigyes császár garantálta jogait 1226-ban. 1354-től Décapole része.
Dagstuhl uradalom Fleckenstein urai birtokolták, Oettingen-Wallerstein szerezte meg 1697-ben.
Falkenstein grófság 1456-tól Daun grófjai tartották kézben. Grófság 1518-tól, majd Lotharingia része lett 1667-ben. 1782-től Előausztria igazgatta.
Frankfurt am Main szabad birodalmi város 1220-tól birodalmi választóhely, amit az 1356-os aranybulla megerősített.
Friedberg szabad birodalmi város 1252-től.
Fulda Püspökség Szent Bonifác alapította 744-ben, II. Frigyes garantálta jogait 1220-ban, hercegérsekség 1752-től.
Hagenau szabad birodalmi város 1260-tól birodalmi város, 1354-től Décapole fővárosa.
Hanau-Lichtenberg uradalom 1456-ban felosztották Hanaui grófságot Hanau-Babenhausenre, majd megörökölték a Lichtenbergi uradalmat 1474-ben. 1736-ban Hesse-Darmstadt kapta meg.
Hanau-Münzenberg grófság 1456-ban vált ki a Hanaui grófságból. 1642-ben újra egyesült Hanau-Lichtenberggel, majd 1736-ban Hesse-Kassel része lett.
Heitersheim hercegség A Máltai Lovagrend birtoka volt
Hersfeld hercegség 736 körül alapította szent Sturm, birodalmi jogait 775-ben Nagy Károly garantálta. Világi hercegséggé 1648-ban alakult és Hesse-Kassel birtokolta.
Hessen Tartománygrófság 1247-ben alapították a Thüringiai örökösödési háború után. Központja Kassel volt. 1567-ben, I. Fülöp halála után felosztódott.
Hessen-Darmstadt Tartománygrófság Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd 1806-ban Hesseni nagyhercegség lett.
Hessen-Kassel Tartománygrófság Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd választófejedelemséggé alakult 1803-ban.
Hessen-Marburg Tartománygrófság 1567-ben alakult és 1604-ben Hessen-Darmstadthoz csatolták.
Hessen-Rheinfels Tartománygrófság Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben és magába foglalta a korábbi Katzenelnbogeni grófságot Rheinfelsi várral együtt. Az ág kihalt 1583-ban és Hessen-Kasselhez csatolták.
Isenburg-Birstein hercegség Isenburg-Büdingen-Birsteinből alakult ki 1628-ban, 1644-ben beolvadt Isenburg-Offenbachba, majd újjáéledt 1711-ben. 1744-től hercegség.
Isenburg-Büdingen-Büdingen grófság Az Isenburgi grófság alága volt 1511-től (Oberisenburg), majd tovább osztódott 1628-ban.
Isenburg-Büdingen-Meerholz grófság Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban.
Isenburg-Büdingen-Wächtersbach grófság Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban.
Kaysersberg szabad birodalmi város Décapole része 1354-től.
Königstein grófság Eppstein urai birtokolták, I. Miksa emelte birodalmi grófsággá 1505-ben, 1535-ben Stolberg örökökte, majd Mainz 1581-ben megkaparintotta.
Kriechingen grófság Lotharingia korábbi hűbérbirtoka Créhange körül, 1617-ben birodalmi grófság, 1697-től Kelet-Frízföld birtoka, 1726-tól Wied-Runkel kapta meg.
Landau szabad birodalmi város Birodalmi jogait I. Rudolf garantálta 1291-ben, Speyer püspöke szerezte meg 1324-ben, majd I. Miksa 1511-ben újra alapította. 1521-ben Décapole része lett.
Leiningen-Dagsburg grófság A Leiningeni grófság utóda 1317-től, hercegség 1779-től.
Leiningen-Hartenburg grófság
Leiningen-Westerburg grófság A Leiningeni grófság utóda 1317-től, majd Westerburg urai kapták meg 1467-ben.
Lotaringia Hercegség A korábbi felső Lotharingia 1431-től. 1766-ban Franciaországhoz csatolták.
Metz püspökség 535-ben alakult, birodalmi előjogait IV. Károly biztosította 1357-ben, 1552-ben II. Henrik francia király szállta meg, 1648-tól a Három francia püspökség része.
Münster szabad birodalmi város
Münzfelden Vár és város
Nassau-Idstein hercegség
Nassau-Ottweiler hercegség
Nassau-Saarbrücken-Saarbrücken hercegség
Nassau-Usingen hercegség 1659-ben vált ki Nassau-Saarbrückenből, hercegség 168-tól, 1806-tól Nassau része.
Nassau-Weilburg hercegség 1688-tól hercegség, 1806-tól Nassau része.
Nomeny Őrgrófság Metzi püspökség része volt 1548-ig, II. Miksa alapította 1567-ben, majd Lotharingiához csatolták 1612-ben.
Oberehnheim szabad birodalmi város
Oberisenburg grófság
Odenheim Polgármesterség 1122-ben alapították, majd átköltözött 1507-ben Bruchsalba.
Ollbrück uradalom Olbrücki kastély körüli területek, eredetileg Wied uralta.
Pfalz-Lautern hercegség Pfalz-Simmern része volt 1577-től.
Pfalz-Simmern hercegség A Pfalzi választófejedelemség felosztása után alakult 1410-ben, 1685-ben Pfalz-Neubugrhoz került.
Pfalz-Veldenz hercegség A korábbi Veldenzi grófságot 1444-ben Pfalz-Zweibrücken örökölte meg.
Pfalz-Zweibrücken hercegség A korábbi Zweibrückeni grófság, amit perszonálunióban igazgattak Pfalz-Simmern urai 1459-ig. 1734-ben Pfalz-Birkenfeldhez került.
Prüm Apátság Kis Pipin alapította 752-ben. Birodalmi jogait II. Frigyes garantálta 1222-ben. Trierből igazgatták.
Reipoltskirchen uradalom 1300-tól.
Rosheim szabad birodalmi város 1303-tól, a Décapole része 1354-től, 1679-ben Franciaország bekebelezte.
Salm grófság 1165-től Felső Salm, 1499-ben felosztották, Lotharingia része volt 1600-ig.
Salm-Dhaun Wild- és Rajnagrófság 1499-től vált ki Salmból. Az uralkodó család 1750-ben kihalt és a grófságot Salm-Grumbach örökölte.
Salm-Grehweiler Wild- és Rajnagrófság Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban.
Salm-Grumbach Wild- és Rajnagrófság Salm-Dhaunból vált ki 1561-ben, 1801-ben Franciaországhoz csatolták.
Salm-Kyrburg hercegség Salmból vált ki 1499-ben, Kirnben volt a központja, 1743-tól hercegi grófság, 1802-től hercegség.
Salm-Stein Rajnagrófság Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban.
Szavoja hercegség Arlesi királyság része volt, mint grófság. 1031-ben II. Konrád császár örökölte. IV. Károly garantálta birodalmi jogait 1361-ben. 1416-tól hercegség, 1720-ban a Szárd királyság része lett.
Sayn-Wittgenstein-Berleburg grófság 1607-ben Sayn-Wittgensteinből vált le. 
Sayn-Wittgenstein-Wittgenstein grófság 1607-ben keletkezett Sayn-Wittgensteinból, majd 1657-től Sayn-Wittgenstein-Hohenstein.
Schlettstadt szabad birodalmi város
Solms-Braunfels hercegség Solmsból keletkezett 1258-ban, 1742-től hercegség.
Solms-Laubach hercegség 1544-ben alakult ki Solms-Lichből.
Solms-Lich-Hohensolms hercegség Solms(-Braunfels)-ből alakult ki 1409-ben, 1544-től pedig Solms-Hohensolms-Lich, 1792-től hercegség.
Solms-Rödelheim hercegség Solms-Laubachból alakult ki 1607-ben, 1635-től Solms-Rödelheim-Assenheim.
Speyer püspökség 614 előtt alapították, birodalmi jogait I. Ottó adta 969-ben.
Speyer szabad birodalmi város A Speyeri püspökök elfogadták városi jogait 1294-ben, 50 birodalmi gyűlés székhelye volt.
Sponheim grófság A 11. században alapították és a Badeni őrgrófság közös birtoka volt a Simmerni palotagrófokkal 1437-től.
Strasbourg püspökség A 4. században alapították és érsekség 982-től.
Strasbourg szabad birodalmi város 1262-től.
Toul püspökség 365-ben alapította szent Mansuetus. Birodalmi jogait 928-ban I. Henrik megerősítette. 1552-ben megszállta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól.
Toul szabad birodalmi város A 13. századtól, 1552-ben elfoglalta II. Henrik.
Türkheim szabad birodalmi város 1312-től, majd a Décapole része 1354-től.
Verdun püspökség 346 körül alapították, birodalmi jogait III. Ottó megerősítette 997-ben. 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól.
Verdun szabad birodalmi város A 12. századtól (Wirten), 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király.
Waldeck grófság 1180 körül alapították a családot, birodalmi jogait Vencel garantálta 1379-ben, 1625-től Waldeck-Pyrmont, 1712-től hercegség.
Wartenberg grófság 1232-ben alapították, a Riedesel család örökölte 1428-ban.
Weissenburg szabad birodalmi város 1306-tól, a Décapole része 1354-től, 1648-ban Franciaország bekebelezte.
Weissenburg Polgármesterség 660 körül alapította a Speyeri püspök, birodalmi jogait II. Ottó ajándékozta 967-ben, majd 1546-tól ismét Speyer alá tartozott.
Wetzlar szabad birodalmi város Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1180-ban.
Worms püspökség 614-ben alapították.
Worms szabad birodalmi város I. Frigyes garantálta jogait 1184-ben.