Felsőapsa

Felsőapsa (ukránul: Верхнє Водяне [Verhnye Vogyane], románul: Apşa de Sus) falu Kárpátalja Rahói járásában.

Felsőapsa (Верхнє Водяне)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Rahói járás (2020–) Rahói járás (–2020)
Község	Nagybocskó község (2020–)
Rang	falu
Alapítás éve	1947
Irányítószám	90611
Körzethívószám	3132
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Terület	8,908 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 23° 58′ 05″48.009444444444, 23.968055555556
Felsőapsa Pozíció Kárpátalja térképén

Földrajz

Átfolyik rajta az Apsica, melybe itt torkollik a Tyusag.

Általános információk

Közigazgatásilag hozzátartozik: Almáspatak (Sztrimba): 90612, valamint önálló irányítószám nélkül Rika (település) (Ricsana) és Tyuság (Tjusag).

Nevének eredete

Nevét a hagyományok szerint az Apeczka havasokban eredő Apsa folyóról kapta, mely keresztülfolyik rajta.

Története

Felsőapsa nevét 1406-ban említette először oklevél Superior Apcha néven. A magyar alapításúnak tartott település az 1300-as évek utolsó évtizedeiig a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. 1387-ben Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoktól csere útján Szász fia Máramarosi János-nak adta, később pedig az Urmezei családé lett.

1429 után helybeli román nemesek birtoka volt, de a század végén a ruszin falukkal rendelkező csebi Pogány családé lett, kiknek birtokában eloroszosodott, de a településnek a 16. században még tekintélyes magyar lakossága is lehetett. Felsőapsa ismert birtokosai voltak még: 1550-ben Brodarics Máté, 1600-ban Pogány György, Pogány Péter, Pernyeszi Imre.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott.

1910-ben 4704 lakosából 50 magyar, 1027 német, 3594 román volt. Ebből 3646 görögkatolikus, 1029 izraelita volt.

Lakóinak száma (2003): összesen 6873 fő, Felsőapsa = 5219 fő; Almáspatak (Sztrimba) = 1320 fő, Rika + Tyuság = kb. 300 fő.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.