Felsőbaskóc

község Szlovákiában

Felsőbaskóc (szlovákul: Baškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Felsőbaskóc (Baškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1410
PolgármesterFrantišek Bazar
Irányítószám067 23
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség403 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület6,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″
Felsőbaskóc weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Homonnától 12 km-re, észak-északnyugatra fekszik.

Története szerkesztés

1410-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKÓCZ. Baskovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Vandernoth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Goronyének szomszédságában, mellynek filiája, termésbéli tulajdonságaira nézve Alsó Ladiszkóczhoz hasonló, második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baskocz, tót falu, Zemplén vármegyében, Göröginye fiókja, 229 kath., 7 zsidó lak., 613 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagymihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbaskócz, azelőtt Baskócz. Tót kisközség, mindössze 28 házzal és 182 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. 1450-ben Nagymihályi György, a Sztáray grófok őse bírja. 1506-ban Sempsei Ferencz is részbirtokosa. Az 1598-iki összeírás már a Drugethek birtokának tudja a községet, mely akkoriban Baskovcze tót néven is szerepel. A XVIII. század végén a Drugethek utódai a Van Dernáth grófok voltak, kiket a birtoklásban a Klobusitzkyak követnek. Most idegen kézen van. A községben nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 440 lakosából 438 szlovák volt.

2011-ben 428 lakosából 421 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1968-ban épült.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség