Főmenü megnyitása

Göd

magyar város
(Felsőgöd szócikkből átirányítva)

Göd város Pest megyében, a Dunakeszi járásban. A Dunakanyar kapujának nevezett település vonzó nyaralóhely a Duna partján.

Göd
Göd2.jpg
Göd címere
Göd címere
Göd zászlaja
Göd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDunakeszi
Jogállás város
Polgármester Balogh Csaba
Irányítószám 2131 és 2132
Körzethívószám 27
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség18 218 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség750,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Göd (Magyarország)
Göd
Göd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″
Göd (Pest megye)
Göd
Göd
Pozíció Pest megye térképén
Göd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Dunakanyar közelében található Duna menti település, a Dunakanyar kapujaként is szokták nevezni. Budapesttől kb. 25 km-re északra, Váctól 9 km-re délre található.

Megközelítése, közlekedésSzerkesztés

A legközelebbi településekSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

KezdetekSzerkesztés

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, mely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt. (részletes leírás: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008/június).

MohácsigSzerkesztés

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és a falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említik. A váci püspökség birtoka ekkor a település. A pusztító tatárjárás után Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez, került, aki Fejér megye ispánja volt. Ekkor említették először oklevélben a települést 1255-ben. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek adományozta. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török korSzerkesztés

A mohácsi csata után a terület folyton fosztogatások sújtották, ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták fel a vidéket a török és a keresztény hadak egyaránt. A lakosság elmenekült, a templom, a temető és a falu elpusztult. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta, mely Sződhöz tartozott.

ÚjjáépülésSzerkesztés

1700 körül alakult ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája. 1718-ban Madách László lett a birtokosa Sződdel együtt. Felépült a Madách kastély és fejlődött a birtok is. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lett, kiépült a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde. A falu újjáépülése többnyire magyar lakosok kezemunkája. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása és a postakocsijárat indítása is jelezte a fejlődést. Mayerffy József bérelte ki a pusztát és neki köszönhetően beindult a juhtenyésztés, pincészet és gazdasági épületek épültek. Sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelentek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, ReformkorSzerkesztés

1805-ben elkészült Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnt és a Mayerffyak megvásárolták Gödöt. Az új tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius, serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlták. A Sina család tulajdonába került a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázza ki a telkeket. Tulajdonosok lettek Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulásaSzerkesztés

1873-ban megjelent Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf, kastélya a Madách utcában épült. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló a gödi istálló lakója, tenyésztője Blaskovich Ernő, akinek a munkásságának köszönhetően kialakult egy versenyló tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, posta-ügynökség is működött a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat építetett. Kialakult Kis-Göd és a Villatelep. 1900 környékén Tégla és cementlapgyár üzemelt 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolta Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona. 1902-ben felépült a mai Művelődési ház a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemelt. A Budapest-Göd kerékpár verseny célállomása a település. Ezidőben Alsógödön katolikus kápolna épült. 1908-ban megindult Felsőgödön a tanítás is. Felsőgöd gyorsan fejlődött, postaügynökséget építettek, vasúti megálló létesült, helyi újság, másik iskola indult, kaszinó nyílt, katolikus haranglábat állítottak a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kivált Sződből és önálló településsé szervezték. Megépült az első gyógyszertár, az első mozi, és új temetőt nyitottak. Az első világháború hősi halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton 10 fűzfa 1-1 névvel állít emléket az elesettek számára. Felsőgöd hamarosan nagyközség lett és új postahivatal épült.

 
Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követi Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakul, iskolát nyitottak az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépült a katolikus templom a Bozóky téren, Iparoskör is alakult. Létrejött a Fecskefészek, a helyi cserkész mozgalom is beindult és Alsógödön is mozit nyitottak. Megindult Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakult, a plébánia épülete felépült. Alsógödön, postahivatal, állandó iskola, református imaház és evangélikus templom épült. Csendőrőrsöt is telepítettek a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépült a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílt az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítottak, majd gazdaságtalan működése miatt megszüntették. A református templom és a zsinagóga is felépült ezidőben Felsőgödön. 1939-ben az anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepültek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszust szerveztek.

A második világháború ótaSzerkesztés

1950-ben meleg vízforrást találnak, erre épült rá a mai Termál strand. Egészségház és népkönyvtár épült. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesült. Megindult a Gödi Körkép, Piarista Szakmunkásképző megindította a tanítást. 1993-ban az alsógödi katolikus templom leégett, de 1996-ra újjáépítették. 1999 augusztus 20-án Göd városi rangot kapott. Felépült a golfhotel (mely jelenleg nem üzemel), a Samsung gyár, a városi sportcsarnok, befejeződött a csatornázás, az utak aszfaltozása folyamatosan bővül.

A középkori elpusztult falu teljesen újjáépült, 1877-ben még csak 118-an lakták, manapság lakóinak száma meghaladja a 18 ezret.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 8,7%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (32,8% nem nyilatkozott).[2]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
Korábban
  • Sándor István(wd) MSZP 2002-2006
  • Szegedi Sándor GVE 1998-2002
  • Dr. Bognár László MIÉP 1994-1998

NevezetességeiSzerkesztés

ÉpületekSzerkesztés

 
Mráv Zsolt: Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai
  • Nemeskéri-Kiss Kúria
  • Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
  • A 2001-ben Göd-Bócsaújtelep mellett feltárt Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal[3]
  • Pich-villa (a mai városháza)
  • Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
  • Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
  • Walch-ház (ma általános iskola), az egykori téglagyár irodája, majd villa
  • Irma-lak
  • Latabár-villa
  • Délibáb-villa
  • Huzella-villa, Dr. Huzella Tivadar hozta létre az alsógödi Biológiai Kutatóállomást 1930-ban, ma az ELTE tulajdona
  • Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
  • Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
  • Szapáry kastély
  • Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
  • A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
  • Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

TemplomokSzerkesztés

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

  • Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
  • Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

  • Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-tól fokozatosan, egészen a 2000-es évek elejéig épült újjá.
  • Alsógödi református templom, 1999-ben készült el
  • Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

Természeti értékekSzerkesztés

  • Göd mellett közvetlenül megtalálható a Dunának egy gyönyörű szakasza, amely kedvelt kirándulóhely a környéken.
  • A gödi 'homok' sziget, mely egyedi értékei miatt kiemelt védelem alatt áll.
  • Szakáts-kert
  • Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát
  • Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.
  • 25 hektár erdő amit a dél-koreai gyár bővítése miatt tarra vágtak 2018 őszén!

Egyéb nevezetességekSzerkesztés

Termálvízű strand.

Híres gödiekSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál színesíti a város életét:

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, egyesületek, szervezetek akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

OktatásSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovasmúlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség van. A hosszú Dunapart sok kajakozót, kenuzót, evezőst, bármilyen vízi sportost vonz.

A Göd SE idén lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. Gödön megtalálható teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés.

Gödön még asztalitenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és még megannyi sportolási lehetőség van. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Sportegyesületek listájaSzerkesztés

  • Aquaworm Waterpolo - vízilabda
  • Fenyves Tenisz Park
  • Gödi Betyárok – jégkorong
  • Gödi Harcművészek Egyesület (Kobukan Dojo Göd)
  • Gödi Horgász Egyesület
  • Gödi Lovas SE Western Szakág
  • Gödi Postagalamb Egyesület
  • Gödi Sakk Club
  • Gödi SE
  • Gödi SE kajak-kenu szakosztály,
  • 'Gödi SE - Kézilabda Szakosztály[4]
  • Gödi SE - Kosárlabda Szakosztály
  • Gödi SE - Labdarúgó Szakosztály (1921-ben alapították. Színe kék-fehér. Az 5. osztályban játszik, a Pest megyei bajnokság II. osztály Északi csoportjában.)
  • Gödi SE - Sakk Szakosztály
  • Gödi SE - Tollaslabda Szakosztály
  • Vízikukac - úszás

Gazdasági életSzerkesztés

A hajdani Göd lakói állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, mivel földművelésre nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék, azonban legeltetésre kiválóan alkalmas volt és hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen rendelkezésre állt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat, mivel a nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett volt a halászat és a tervszerű halászat nyoma a vizafogó, ami 1528-ban Vác és Buda között épült ki.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítették a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

Gödre települt a Samsung gyár az M2 mellé.

Göd testvérvárosaiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés