Főmenü megnyitása

Felsőjánosfa község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Felsőjánosfa
Polgármesteri hivatal, könyvtár és kultúrház
Polgármesteri hivatal, könyvtár és kultúrház
Felsőjánosfa címere
Felsőjánosfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKörmendi
Jogállás község
Polgármester Némethi László[1]
Irányítószám 9934
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség175 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség61,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőjánosfa (Magyarország)
Felsőjánosfa
Felsőjánosfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 33′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 33′ 16″
Felsőjánosfa (Vas megye)
Felsőjánosfa
Felsőjánosfa
Pozíció Vas megye térképén
Felsőjánosfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőjánosfa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A falu a Zala folyó völgyében, annak bal partja közelében, a Zalába torkolló Szentjakabi-patak két partján, Őriszentpétertől 12 kilométerre keletre, Zalalövőtől 3 kilométerre nyugatra, Őrimagyarósdtól 5 kilométerre délre fekszik.

Lakott területének déli részén áthalad a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Zalalövőn át Őriszentpéterig húzódó 7411-es út is, de a központján csak a jóval kisebb forgalmú és jelentőségű, Nádasdtól Őrimagyarósdon és Hegyhátszentjakabon át idáig húzódó 7447-es út halad végig. Területének nyugati szélén ágazik ki a 7411-es útból déli irányba a Csöde településre vezető 74 147-es számú mellékút is.

A településen áthalad a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, amelynek helyben vasúti megállója is van (Felsőjánosfa megállóhely). A megálló a belterülettől délkeletre, a Csödére vezető 74 147-es út átjárója közelében található, közúti elérését az útból a sorompó előtt keletnek kiágazó, 74 323-as számú kis útszakasz biztosítja.

Külterületei az Őrségi Nemzeti Park részét képező, védett területek.

TörténeteSzerkesztés

1402-ben Januspanfalva néven említik először. 1410-ben Janospanfalua, 1483-ban Janospanfalwa alakban említik. Eredetileg János ispán falva volt, neve is ebből rövidült a formára. A középkorban nemesi község. A 15. században a falu határában volt Kerekboldogasszonyfalva falu kerek templommal. A falut és a templomot a törökök rombolták le. Helyét ma már csak a Boldogasszonyfája név őrzi. A község első pecsétje a 19. századból való. 1907 óta viseli mai hivatalos nevét, korábban csak Jánosfának nevezték. A település az Őrségi Nemzeti Park része.

Vályi András szerint "Nagy Jánosfa. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szöcséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja szoross, földgye soványas."[3]

Fényes Elek szerint "Jánosfa, magyar falu, Vas vmegyében: 80 kath. lak. F. u. gr. Batthyáni Zsigmond, s a csákányi urad. tartozik. " [4]

A Vas vármegye monográfiájában található rövid ismertető szerint "Jánosfa, régi nemesi község, 24 házzal és 129 magyar és vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Lakosai túlnyomóan ág. ev. vallásúak."[5]

1910-ben 234 magyar lakosa volt.

1978-ig a községnek önálló általános iskolája volt, területén szakszövetkezet működött. Kultúrházában faluszépítő egyesület, könyvtár, ifjúsági klub működik. 1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, a Szlovénia, Budapest és Zalaegerszeg felé megnyílt viszonylattal.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,4%, református 3,4%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 4,9% (15,3% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Az országban egyedülálló Újszülöttek parkját 2000-ben alapították.
  • Millenniumi emlékpark.
  • Falusi udvar korabeli gazdasági eszközökkel.
  • Hősi emlékmű.
  • Patakparti pihenő.
  • Szabadidőpark.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Felsőjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Felsőjánosfa Helységnévtár

További információkSzerkesztés