Főmenü megnyitása

Felsőkohány (1899-ig Kohanócz, szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Felsőkohány (Kochanovce)
KochanovceStaryKostol1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1452
Polgármester Miroslav Porochnavý
Irányítószám 066 01 (pošta Humenné 1)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség747 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség150 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület5,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkohány (Szlovákia)
Felsőkohány
Felsőkohány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″
Felsőkohány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkohány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Homonnától 4 km-re északkeletre, a Laborc és az Udava-patak összefolyásánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A mai települést 1377-ben „Kochanfalua” néven említik először abban az okiratban, mely a köcsényi és a trócsányi uradalom közötti határról rendelkezik. A falut a 14. század közepén a soltészjog alapján alapították. Nevét a hagyomány szerint alapítójáról és első lakójáról kapta. 1427-ben Kálnási Jakab birtoka volt, ekkor 25 portával a nagyobb falvak közé számított. Később különböző nemesi családoké. A 16. században lakói nagy része elköltözött, csak néhány zsellércsalád maradt a faluban. 1600-ban mindössze 6 ház állt a településen. A 17. századtól a Kohányi családé. A lakosság száma csak a 18. században kezdett növekedni. 1787-ben 25 házát 176-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCHANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ész. Homonnához 1/2, n. k. Udvarhoz is 1/2, d. Laczfalvához 1/4 órányira, határja hegyes, térséges, és követses, három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, és árpát tsekélyebben terem, réttye kevés, tilalmas erdeje tsekély, piatza Homonnán.[2]

A 19. században a Bánok tulajdonában találjuk. 1828-ban 28 házban 229 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohanócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Homonna fil. 310 kath., 6 zsidó lak. 428 h. szántófölddel, jó réttel a Laborcza mentiben, erdővel. F. u. gr. Csáky.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkohány, azelőtt Kohanócz. Tót kisközség. Van 60 háza és 362 róm. kath. vallású lakosa. A Laborcz völgyében fekszik. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, azután a Csákyaké, majd a Szirmayaké lett. Most nincs nagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1700-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 392, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 257 szlovák lakosa volt.

2011-ben 753 lakosából 698 szlovák.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés