Főmenü megnyitása

Felsőnyárád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. Kazincbarcikától 12 kilométere, Miskolctól közúton 30 kilométerre északnyugatra, a Szuha- és a Csörgő-patak találkozásánál fekszik.

Felsőnyárád
első világháborús emlékmű turullal
első világháborús emlékmű turullal
Felsőnyárád címere
Felsőnyárád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Kukoróné Bihari Aranka[1]
Irányítószám 3721
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség940 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség83,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőnyárád (Magyarország)
Felsőnyárád
Felsőnyárád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″
Felsőnyárád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőnyárád
Felsőnyárád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsőnyárád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyárád témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Felsőnyárád Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említették először Nyaragh néven. A név személynévből ered.

A 14. században a csorbakői uradalomhoz tartozott; birtokosai pálos kolostort építtettek itt. A 16. században a község reformátussá vált, majd török hódoltság alá került, és elnéptelenedett. 1687 után újra benépesült. A járások megszervezése után a falu 1873-tól Borsod vármegye szendrői járásához tartozott, majd 1909-től az Edelényihez, utána a putnokihoz (19501961), utána újra az edelényihez. Lakói többnyire mezőgazdaságból éltek vagy kisiparosok voltak.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 100%-a magyar.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességekSzerkesztés

Nevezetes emberekSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Felsőkelecsény 4 km-re, Jákfalva 3 km-re, Kurityán 2 km-re, Sajókaza 8 km-re. A legközelebbi városok: Rudabánya 8 km-re és Kazincbarcika 12 km-re.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés