Főmenü megnyitása

Felsőodor, (szlovákul: Vyšný Orlík, ukránul: Visnyij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 379 lakosából 213 szlovák, 100 ruszin és 35 roma volt.

Felsőodor (Vyšný Orlík)
Vysny Orlik.jpg
Felsőodor címere
Felsőodor címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ján Džupin
Irányítószám 090 11
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség361 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület14,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőodor (Szlovákia)
Felsőodor
Felsőodor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 36″, k. h. 21° 30′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 36″, k. h. 21° 30′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőodor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra az Ondava bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést a német jog alapján a 14. században alapították, 1414-ben "Orly, Orlyh" alakban említik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ben "Felsö Orlich" néven szerepel az írott forrásokban. A 18. században postaállomása volt. 1787-ben 76 házában 534 lakos élt. 1828-ban 96 háza és 710 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van."[2]

Fényes Elek szerint "Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van"[3]

1910-ben 463, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1914-1915-ben harcok folytak itt az orosz és osztrák-magyar csapatok között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1944-ben határában élénk partizán tevékenység folyt. A harcok következtében a falu nagy része megsemmisült. A háború után újjáépítették, lakói nagy része Felsővízköz, Bártfa és Kassa üzemeiben dolgozott.

2001-ben 385 lakosából 266 szlovák, 64 ruszin, 24 ukrán és 22 cigány volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1793-ban épült.
  • Ortodox temploma 1935-ben épült.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés