Wikipédia

Simaság

magyarországi község Vas vármegyében
(Felsőság szócikkből átirányítva)

Simaság község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Simaság
A kastély légi felvételen
A kastély légi felvételen
Simaság címere
Simaság címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterSimon Dániel (független)[1]
Irányítószám9633
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség521 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 16° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 16° 51′ 00″
Simaság (Vas vármegye)
Simaság
Simaság
Pozíció Vas vármegye térképén
Simaság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Simaság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Sárvár és Nagycenk között nagyjából félúton fekszik, előbbitől mintegy 20 kilométerre északra, utóbbitól 22 kilométerre délre; a környék legnagyobb városától, Soprontól 35 kilométerre délkeletre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Újkér, kelet felől Iván, dél felől Sajtoskál, délnyugat felől Lócs, nyugat felől pedig Iklanberény. Határa délnyugaton, egy rövid szakaszon érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Bő közigazgatási határszélével is.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 84-es főút, amely végighúzódik a település teljes területén, annak főutcájaként, hozzávetőleg dél-északi irányban. A főutat kelet-nyugati irányban a 8618-as út keresztezi, ezen érhető el a község Iván illetve Csepreg-Bük felől is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Sopron–Szombathely-vasútvonal 7 kilométerre fekvő Tormásliget megállóhelye, illetve a 11 kilométernyire lévő Bük vasútállomása kínálja.

 
A templom

Története szerkesztés

Felsőságot először 1265-ben villa Schag; Simaházát 1357-ben említik az oklevelek. Felsőságnak több neve is volt: Pecsenyesütőság (1378), Kenyérsütőság (1597); valamint Kis-, Nagy- és Nemesság. Templomát már 1338-ban említik. 1458-ban vármegyegyűlést tartottak itt. A környékbeli birtokosok között az 1600-as évek végén jelent meg a Festetics család. Itt született Festetics György (1755 – 1819) és Festetics Imre (1764 – 1847). 1787-ben 51 házában 431 lakos élt. Vályi András szerint "SÁG. Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Gr. Festetits Uraság, a’ kinek kastéllya díszesíti, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, ’s közép termésű, szőleje nem terem, réttye kevés van, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 3/8 mértföldnyire." [3]

Fényes Elek szerint „Ságh, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 3/4 mfd. a sárvári országutban, 400 kath., 150 evang. lak., szép urasági kastélylyal és kerttel. Róna határa 1424 hold, mellyből szántóföld 828 h., rét 122 h., gyümölcsös 54 h., erdő 410 hold. Földe igen jó buzát terem, s a váltógazdaság divatozik. Baromfit és nemes birkát sokat tartanak. Erdeje cser, tölgy, nyárfa, s 80 éves vágásra osztatik. Birja gr. Festetics Tassziló, s feje egy uradalomnak.”[4]

Simaháza eredeti neve Simonháza volt. 1456-ban nemesi előnévben szerepel Simonhazasag alakban. 1488-ban „Poss. Simonhaza Saagh in facie possessionis Saagh" összefüggésben szerepel.[5] Régi köznemesi község, melynek első ismert birtokosa a Simaházi család volt. 1787-ben 17 ház és 109 lakos volt a településen.

Vályi András szerint „SIMAHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai G. Festetits, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálnak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, bora nem terem, 260réttyei kevesek, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 2/8 mértföldnyire.”[3]

Fényes Elek szerint „Simaháza, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 1/2 mfd., 80 kath., 30 evang. lak. Róna határja 900 hold, mellyből szántóföld 612 1/2 hold, rét 7, erdő 238 1/2 hold. A határ tagositva van, s igen jó buzatermő. Erdeje cser- és tölgyfákból áll, s 82 éves vágásra osztatik. Birják többen.”[4]

Simaság 1928-ban jött létre a korábbi Simaháza és Felsőság egyesítésével. A település történelme során mindvégig Sopron vármegyéhez tartozott. Az 1950-es évek közigazgatási változásai idején került Vas megyéhez.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Gángó Jánosné (független)[6]
  • 1994–1998: Galavics Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Östör Vilmos (független)[8]
  • 2002–2006: Östör Vilmos (független)[9]
  • 2006–2010: Molnár László (független)[10]
  • 2010–2014: Molnár László (független)[11]
  • 2014–2019: Molnár László (független)[12]
  • 2019-től: Simon Dániel (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
553
543
537
534
534
533
507
566
521
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 4,8% cigánynak, 0,2% szlovénnek mondta magát (23% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, evangélikus 8,3%, református 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2,6% (25,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Mária Magdolna temploma középkori eredetű, első említése 1338-ban történt. A templomot 1754-ben a Festetics család építtette újjá, majd 1800-ban későbarokk stílusban építették át. A bejáratnál található Szent László- és Szent István-szobrot Dietrich Antal alkotta.
    • A temető kapuja (1740) Somogyi (Lóci) István plébános sírkövével
    • Az I. és II. világháború hősi halottjainak emlékműve (1934)
    • Nepomuki Szent János szobor – 1816 (klasszicista)
  • Festetics-kastély

Itt született szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

  •  
    A kastély
  •  
    Festetics György emléktáblája
  •  
    Nepomuki Szent János szobra

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  6. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. ↑ Simaság Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Simaság témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Simaság&oldid=25892114”