Felsősebes (Szlovákia)

község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában

Felsősebes (szlovákul: Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Felsősebes (Vyšná Šebastová)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Stanislav Šváby
Irányítószám 080 06 (pošta Prešov 6)
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám PO
Népesség
Teljes népesség1335 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság372 m
Terület10,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 51″, k. h. 21° 19′ 34″
Felsősebes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősebes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.

Története szerkesztés

Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe.

A települést 1272-ben „Feulsebus” néven említik először. 1300-ban „Fel Sebes”, 1427-ben „Felso Zebes” néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Sebes. egygyik Mezőváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek, fájok, legelőjök elég van; piatzok közel.[2]

1828-ban 110 háza volt 841 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sebes (Felső), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdős hegyek közt egy régi, romokban heverő kősziklára épült vár. F. u. gr. Haller.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A falunak kőbányája, téglagyára volt.

Népessége szerkesztés

1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt.

2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák.

Híres személyek szerkesztés

  • Bornemisza Zoltán (1851-1927) gyümölcsészeti vándortanár, fatenyésztési felügyelő, állatgyógyász, szakíró, tartalékos hadnagy.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés