Felsőszénégető

Alsószénégető településrésze Ausztriában

Felsőszénégető (németül Oberkohlstätten) Alsószénégető településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Felsőszénégető (Oberkohlstätten)
Felsőszénégető látképe
Felsőszénégető látképe
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangAlsószénégető településrésze
JárásAlsószénégető
Alapítás éve1597
PolgármesterLeonhard Schneemann
Irányítószám7435
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 17″, k. h. 16° 20′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 17″, k. h. 16° 20′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszénégető témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Kőszegi-hegységtől északra egy dombvonulat oldalában 550 m magasan fekszik, közigazgatásilag Alsószénégetőhöz tartozik.

Története szerkesztés

Határában vaskori sírhalom található és egy római kori temetőt is feltártak a 19. században. A 16. században alapított település, ahol az uradalmi kohókhoz égettek faszenet. Első írásos említése 1597-ben "ZenEgeto" néven történt. Alsó- és Felsőszénégető 1640-ben vált ketté. A településnek 1697-től csak fa haranglába állt, melyet 1756-ban a templom felépítése után bontottak le. Templomát 1747-ben építették, plébániáját 1777-ben alapították és hozzácsatolták a korábban Lékához tartozó Alsószénégető és a Máriafalvához tartozó Szalónakhuta községeket.

Vas vármegye monográfiája szerint " Felső-Szénégető kis német falu 34 házzal és 230 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. Határában vaskorszakbeli sírhalom van."[1]

1910-ben 194, túlnyomórészt német lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1912-ben alakult. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1950-ben bevezetették az elektromosságot és megépült a vízvezeték hálózat. Plébániáját 1969-ben építették. 1971-ben Alsószénégetőhöz csatolták. Tűzoltószerháza 1996-ban épült. A falunak ma mintegy 200 német lakosa van.

Nevezetességei szerkesztés

Szent Lénárdnak szentelt plébániatemplomát 1747-ben építették, tornya eredetileg fából készült. 1800-ban átépítették, 1972-ben, majd 1994-ben renoválták.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye