Felsőszúcs
Felsőszúcs (szlovákul Horná Súča) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
| Felsőszúcs (Horná Súča) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1208 | ||
| Polgármester | Juraj Ondračka | ||
| Irányítószám | 913 33 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3281 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 429 m | ||
| Terület | 53,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 17° 58′ 45″48.966667°N 17.979167°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 17° 58′ 45″48.966667°N 17.979167°E | |||
| Felsőszúcs weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszúcs témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésTrencséntől 10 km-re északnyugatra fekszik, Farkashegy, Széptölgyes és számos kis telep tartozik hozzá.
Története
szerkesztés
Szúcsot 1208-ban „Suchan” néven említik először. 1244-ben „Zudczan” alakban szerepel oklevélben. Felsőszúcs alapítása az 1350 és 1400 közötti időszakra tehető, amikor az első lakosok letelepedtek a mai község helyén. Első írásos említése az 1598-as adóösszeírásban történt „Kys Sucha” alakban. Részben a trencséni váruradalom része volt, részben helyi nemesek birtoka. 1598-ban 35 háza állt. 1720-ban 44 adózója volt, közülük 40 zsellér. Lakói a mezőgazdaság mellett posztószövéssel, sörfőzéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1771-ben a település ténylegesen is különvált Alsószúcstól, ekkor építették a templomot és iskolát alapítottak. 1784-ben 323 házában 356 családban 1974 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „A. és F. Szucsa. Két tót falu Trentsén Várm. földes Urok Gróf Illésházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szkálához nem meszsze, Morva Orsz. széle felé; határjaik meglehetősek, erdőjök, legelőjök, réttyek elég van.”[2]
1828-ban 358 háza volt 2171 lakossal. A 19. században fűrésztelep működött a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucsa (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, az irtásokkal együtt: 2488 kath., 10 zsidó lak. Erdeje igen nagy, de földe sovány. F. u. a dubniczai uradalom.”[3]
1900-ban egy tűzben leégett a templom tornya és a harang is megolvadt, a tornyot ezután bádoglemezzel fedték be. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 3640 | 3503 | 3422 | 3281 |
| Eltérés: | -3,76 % | -2,31 % | -4,12 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 3276 | 3281 |
| Eltérés: | +0,15 % |
1880-ban 2372 lakosából 2262 szlovák, 36 német, 2 magyar, 7 más anyanyelvű és 65 csecsemő volt; ebből 2327 római katolikus, 36 zsidó, 7 evangélikus és 2 református vallású.
1910-ben 2920 lakosából 2872 szlovák, 23 német, 19 magyar és 6 más anyanyelvű volt.
1919-ben 2657 lakosából 2650 csehszlovák, 6 német és 1 ruszin volt.[5]
2001-ben 3549 lakosából 3495 szlovák volt.
2011-ben 3394 lakosából 3183 szlovák, 15 cseh, 5 magyar, 3 egyéb és 188 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
szerkesztés
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1771-ben épült. 1909-ben oldalhajóval bővítették, 1923-ban renoválták.
- A község határa a Fehér-Kárpátok területére esik, itt található a Depšín, Horná Závska és Včelíny természetvédelmi terület.
- A falunak gazdag népi hagyományai vannak, a népi építészet számos szép példája található itt.
- A falunak fúvószenekara is van, minden év első júliusi vasárnapján rézfúvós fesztivált rendeznek.
Híres emberek
szerkesztés- Itt élt és alkotott Michal Resetka katolikus pap, irodalomtörténész, könyvgyűjtő és könyvkiadó, nevét viseli ma a falu iskolája.
- Itt született 1925-ben Juraj Fojtík történész, levéltáros.
- Itt született Pavol Kristián Ranko országos hírű harangöntőmester.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.