Főmenü megnyitása

Felsőszalók, (szlovákul: Vyšný Slavkov, németül: Ober-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 307 lakosából 284 szlovák volt.

Felsőszalók (Vyšný Slavkov)
VysnySlavkov15Slovakia7.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rang község
Első írásos említés 1347
Polgármester Viera Kašperová
Irányítószám 053 73 (pošta Brutovce)
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség262 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület17,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszalók (Szlovákia)
Felsőszalók
Felsőszalók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 23″, k. h. 20° 51′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 23″, k. h. 20° 51′ 12″
Felsőszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszalók témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Lőcsétől 20 km-re északkeletre a Szalóki-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a történelem előtti időkben a puhói és a hallstatti kultúra népe élt a területén. Szalók neve 1312-ben Zalouk néven szerepel először. A mai Felsőszalókot a német jog alapján alapították, 1347-ben Owzalouk néven említik először. Neve a szláv Slavek személynévből származik. A 14. században a tarcai vár uradalmához tartozott. 1471-ben "Felsewzalok" néven említik. A Polyankai család birtoka, később több nemesi családé volt. 1787-ben 69 házában 563 lakosa volt. 1828-ban 89 háza és 644 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Szalók, tót falu, Szepes vmegyében, Sáros vmegye szélén, egy terméketlen völgyben, 602 kath., 7 evang., 35 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó mész. Négy vizimalom. F. u. Vitkóczy, Teőke, Kolacskovszky, Szerdahelyi, Reviczky. Ut. p. Lőcse 5 óra."[3]

1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején határáan élénk partizán tevékenység folyt.

2001-ben 353 lakosából 347 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés