Felsőszemeréd
Felsőszemeréd (szlovákul Horné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
| Felsőszemeréd (Horné Semerovce) | |
 | |
| Katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1268 |
| Polgármester | Ildikó Jamborová |
| Irányítószám | 935 84 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 641 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 10,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 53′Koordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 53′ | |
| Felsőszemeréd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszemeréd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Ipolyságtól 8 km-re északnyugatra, a Selmec jobb partján fekszik.
Élővilága szerkesztés
-
-
-
2014 -
2023
Felsőszemeréden két gólyafészket tartanak nyilván, 2013-ban nincs adat költésről, 2014-ben a fészket elfoglalták.[2]
Története szerkesztés
1268-ban IV. Béla oklevelében "Zemered" néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. 1324-ben "Scemered", 1351-ben "Eghazaszemered", 1403-ban "Felseuzemered", 1511-ben "Zemered Superior" néven szerepel az írott forrásokban. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garast adózott, ez alapján a jelentősebb települések közé tartozott. A 13. század végén, mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka. A 14. században a Kacsics nemzetségbeli Kónyi család birtoka volt. A 18. században a báró Hellenbach családé, a 19. században a Földváry és Ivánka családoké. A 18. századra a falu elnéptelenedett. 1715-ben 11, 1720-ban 7 háztartása létezett. 1770-ben 10 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a faluban. 1828-ban 50 házában 302 lakos élt. 1850-ben 359-en lakták. Jelentősebb birtokosai a Hellenbach, Wilczek, Ivánka és Stainlein-Saalenstein családok voltak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[3]
Fényes Elek szerint "Szemeréd (Felső), magyar falu, Honth vmegyében. Igen kies környéken 1/4 mértföld a szalatnyai savanyú vizhez: 337 kath., 72 evang. lak. Határja hasonló az Alsó-Szemerédihez. F. u. Steinlein, Ivánka, sat. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 615 lakosából 421 magyar és 130 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 612 lakosából 507 magyar és 91 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 696 lakosából 608 magyar és 70 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 690 lakosából 630 magyar, 48 szlovák, 10 német és 2 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 851 lakosából 513 magyar és 281 csehszlovák volt.
1930-ban 661 lakosából 506 magyar és 132 csehszlovák volt.
1941-ben 643 lakosából 596 magyar és 45 szlovák volt.
1991-ben 685 lakosából 449 magyar és 230 szlovák volt.
2001-ben 633 lakosából 344 magyar és 278 szlovák volt.
2011-ben 610 lakosából 314 szlovák és 276 magyar.
2021-ben 641 lakosából 245 (+24) magyar, 327 (+13) szlovák, 1 (+1) cigány, 6 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1818-ban Ivánka Imre történész, emlékíró, katona, a kiegyezés politikusa, több országos egyesület alapító tagja (Magyar Vöröskereszt, Országos Honvédegylet).[6] Emléktábláját 2004-ben leplezték le.
- Itt született 1817-ben Ivánka Zsigmond politikus, híres szónok, gazdasági szakíró.
- Itt született 1854-ben Ivánka László politikus, huszárfőhadnagy.
- Itt volt nevelő Hamaliar Márton evangélikus egyházi író.
- Itt nyugszik Wilczek Frigyes országgyűlési képviselő, Nyitra, majd Hont vármegye főispánja, földbirtokos.
Nevezetességei szerkesztés
-
A templom kapuzata rovásírásos felirattal -
-
-
Ivánka Imre emléktáblája
Római katolikus temploma – kapuzatának felirata alapján – 1482-ben épült gótikus stílusban, mellette magyar rovásírás olvasható, mely az évszámot és papjának nevét tartalmazza.
- A Wilczek-kastély 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Eredetileg a Hellenbach családé volt, akik élénk társadalmi életet éltek. Több neves személyiség, köztük Széchenyi István és Erkel Ferenc is megfordult falai között.
- A falu határában található az egykori nagybirtok 150 m hosszú pincéje, melyet a 18. században még Hellenbach János építtetett. Egy ideig a bor tárolása mellett gabonatárolásra is használták.
- A falu közepén álló kőharangláb a 18. század elején épült.
- A falu közepén még látható néhány szép, népi építésű parasztház.
- A két világháború áldozatainak emlékművét 1998-ban avatták fel a temetőkertben.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Dr. Kiss László- Ozogány Ernő- Lacza Tihamér - A magyar tudomány évszázadai II.-Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996, ISBN 80-88837-02-2)
Források szerkesztés
- Rómer Flóris 1865: Tót-e a szemerédi templom felirata? Magyar Sion
- Püspöki Nagy Péter 1968: A felső-szemerédi rovásemlék. Irodalmi Szemle
- Püspöki Nagy Péter 1971: A felsőszemerédi rovásemlék
- Csáky Károly 1998: Felsőszemeréd. A rovásírásos emlékhely. Honismereti Kiskönyvtár 27.
- Helena Saktorová 2008: Príspevok k poznaniu knižnice aristokratickej rodiny Stainlein-Saalenstein v Horných Semerovciach. Forum Historiae 2008/2.
- Juraj Šedivý 2015: Nápis v Horných Semerovciach – Alebo ako sa gotický text menil na hlaholský a neskôr staromaďarský. Historica XLIX.
- Márton István 2018: A régi és új Felsőszemeréd
- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2018: Die Ausgrabung des Grafen Igó Chorinsky in Horné Semerovce/Felsőszemeréd im Jahre 1880. In: Anton Točík – legenda slovenskej archeológie. Nitra, 105-118.
Külső hivatkozások szerkesztés
