Főmenü megnyitása

Felsővidra

falu Romániában, Fehér megyében

Felsővidra (románul Avram Iancu, 1924-ig Vidra de Sus[4]) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Felsővidra (Avram Iancu)
Casa craisorului Avram Iancu.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang községközpont
Irányítószám 517065
Körzethívószám +40 x58[1]
SIRUTA-kód 2586
Népesség
Népesség104 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság– (2011)[3]
Népsűrűség1,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság704 m
Terület97,19 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsővidra (Románia)
Felsővidra
Felsővidra
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 23′ 05″, k. h. 22° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 05″, k. h. 22° 47′ 31″

FekvéseSzerkesztés

A Bihar-hegységben, a Kis-Aranyos mentén, Topánfalvától 20 km-re nyugatra, Alsóvidrától délnyugatra fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A településen feltárt régészeti leletek között ókori aranymosó eszközök találhatók.[5]

Nevét 1839-ben említette először oklevél Felső-Vidra, Vidra-gyin-szusz alakban. 1861-ben Felső-Vidra, 1888-ban Felső-Vidra, 1913-ban Felsővidra néven írták.

1910-ben 3612 lakosából 3553 fő román, 42 cigány, 13 pedig magyar volt. A népességből 3593 fő görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Topánfalvai járásához tartozott.

2002-ben a hozzá tartozó falvakkal együtt 1865 lakosából 1772 román, 90 cigány, 2 német és 1 magyar volt.[6]

LátnivalókSzerkesztés

Itt született 1824-ben Avram Iancu, az 1848-as magyarellenes román nemzeti felkelés vezetője. Szülőháza ma emlékmúzeum, illetve néprajzi múzeum.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  4. a b Perei Árpád: A Bihar-hegység legdélebbi tájain. Erdélyi Kárpát Egyesület. (Hozzáférés: 2009. április 10.)[halott link]
  5. Arhiva REPERTORIUL ARHEOLOGIC AL ROMÂNIEI a Institutului de Arheologie "Vasile Pârvan" (román nyelven). (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  6. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

ForrásokSzerkesztés