Főmenü megnyitása

Felszabadítás (film)

szovjet háborús filmsorozat

A Felszabadítás (Освобождение - Oszvobozsgyenyije) Jurij Ozerov 1969-ben (1., 2. és 3. rész) és 1971-ben (4. és 5. rész) bemutatott ötrészes, filmszínházi bemutatásra szánt szovjet–német–lengyel–olasz koprodukcióban készült háborús filmsorozata, mai szóhasználattal dokumentumjátékfilm sorozata.

Felszabadítás
(Освобождение)
1970-es szovjet–jugoszláv–olasz–német–lengyel–keletnémet filmsorozat

Bundesarchiv Bild 183-L0508-0031, Berlin, Karl-Marx-Allee, Kino "International".jpg
Rendező Jurij Ozerov, Julius Kun
Producer Dino De Laurentiis, Ligyija Kanarejkina
Műfaj háborús filmsorozat, dokumentumjátékfilm sorozat
Forgatókönyvíró Jurij Bondarjev(wd), Oszkar Kurganov, Jurij Ozerov
Főszerepben Nyikolaj Oljalin(wd)
Hang 6 csatorna (70 mm-es kópia), monó (35 mm-es kópia)
Narrátor Artyem Jakovlevics Karapetján
Zene Jurij Levityin (Aram Hacsaturján)
Operatőr Igor Szlabnyevics
Vágó Jekatyerina Karpova
Díszlettervező Alekszandr Mjagkov
Gyártás
Gyártó Moszfilm, Deutsche Film (DEFA), PRF „Zespol Filmowy”
Ország Szovjetunió
Nyelv orosz, magyar szinkron
Játékidő 5 × kb. 85 perc (88, 85 perc)
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP
BemutatóSzovjetunió 1969. - 1971. március 27. Magyarország 1969.-
KorhatárMagyarország korhatár nélkül (Magyarország, 1970-es évek)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Felszabadítás témájú médiaállományokat.

A filmet jó minőségű 70 mm-es színes nyersanyagra forgatták és 6 csatornás hangot kevertek hozzá, de televíziós bemutatás és kisebb mozik számára készült 35-mm-es kópia is. A történelmi személyiségeket alakító színészekkel rekonstruált archív felvételszerű betéteket fekete-fehér filmre vették fel. A sorozatban szerepelnek rövid régi archív filmrészletek is. Néha az archív csatajelenetek vöröses színszűrővel átszínezve.

A kelet-európai mércével gigantikus költségvetés mellett is felmerült, hogy a szovjet és esetleg más baráti hadseregek díjmentesen vagy jóval a valóságos díj alatt működtek közre korabeli harci eszközök, tankok, repülőgépek, grandiózus pirotechnika és statiszták biztosításával.

Az alkotók a filmet igyekeztek az adott résznek megfelelő eredeti helyszínen forgatni. Azonban a kurszki csata felvételeit Ukrajnában, a Kijevhez közeli Perejaszlav-Hmelnickij környékén rögzítették, mivel az eredeti, hatalmas hadszínteret még ekkorra sem tudták teljesen mentesíteni.

A sorozat elsősorban a keleti hadszíntér sztálingrádi fordulat utáni eseményeit dolgozza fel. A kurszki csata, az átkelés a Dnyeperen a kapcsolódó hadmozdulatokkal és csatákkal, a Bagratyion hadművelet, a Visztula–Odera-offenzíva, végül a berlini csata története mellett sorra veszi az adott időszak világpolitikai, katonai jelentőségű eseményeit is.

A monumentális csatajelenetek, politikusok és katonai vezetők tárgyalásai, történetei között megjelennek a háború, a véres csaták hétköznapi hősei, szovjet sorkatonák, partizánok, ápolónők, sok egyszerű ember története is.

A rendező, Jurij Ozerov(wd) nyilatkozata szerintː „Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy objektíven ábrázoljunk, ... ez azt jelenti, hogy igyekeztünk az ellenséget olyannak mutatni, amilyen valóban volt: okosnak és erősnek — hiszen éppen az Ilyen ellenség feletti győzelem értékes.”[1]

A főcímzene a szovjetek méltán nagy becsben tartott és a Nagy Honvédő Háború idején egyfajta háborús himnusszá vált A szent háború (Священная война - Szvjasennaja vojna) című dalának merészen modern hangzású zenekari átdolgozása.

A sorozat részeiSzerkesztés

(Onlineː a film megtekinthető a Moszfilm hivatalos YouTube csatornáján, beállítható angol feliratokkal)

  • I. Lángoló ív (Огненная дуга – Ognyennaja duga) Online
Hitler 1943. március 25-n Rastenburgban dönt a Citadella hadműveletről, ami a kurszki csata néven vonult be történelembe. A Voronyezsi Front előrenyomulása következtében Kurszk körül a keleti hadszíntér arcvonalában egy hatalmas kiszögellés alakult ki. Az 1943. július 12-én kezdődött náci offenzíva a kurszki kiszögellésben lévő szovjet erők bekerítésére és megsemmisítésére irányult, és végül a második világháború legnagyobb tankcsatájává vált. Az offenzíva a nácik számára eredménytelen volt. A szovjet Vörös Hadsereg a keleti hadszíntéren stratégiailag véglegesen átvette a kezdeményezést.
Cvetajev, a 206. tüzérezred tisztje társaival a német támadást várja.
  • II. Áttörés (Прорыв – Proriv) Online
Orjol, Belgorod és Harkov visszafoglalása. Ezekkel a hadműveletekkel párhuzamosan zajlott Olaszországban a nyugati szövetségesek szicíliai partraszállása nyomán Pietro Badoglio marsall hatalomátvétele, és Benito Mussolini letartóztatása. Adolf Hitler parancsára Otto Skorzeny különleges kommandója szabadította ki a Ducét, német csapatok törtek be Olaszországba és állították helyre a fasiszta rendszert. Szovjet támadás a Dnyeper irányába. Kijev felszabadítása.
A film a teheráni konferenciával fejeződik be.
  • III. A főcsapás iránya (Направление главного удара – Napravlenyie glavnava udara) Online
A szovjet hadvezetésnek döntenie kell, hogy milyen irányban folytassák a németek kiűzését hazájukból. Több ígéretes terv mellett eleinte értetlenül fogadják Rokosszovszkij javaslatát, hogy a legváratlanabb támadás Belorusszia mocsaras, járhatatlannak tűnő vidékein keresztül intézhető. A Bagratyion hadművelet. Merénylet Hitler ellen.
  • IV. Harc Berlinért (Битва за Берлин – Bitva za Berlin) Online
A Visztula–Odera-hadművelet. A harc a nácik fővárosának bevételéért. A jaltai konferencia. Heinrich Himmler parancsára Karl Wolff SS-tábornokot küldi Bernbe, hogy felvegye a kapcsolatot Allen Dullesszal, és tárgyalásokat kezdjen a náci Németország kapitulációjáról a nyugati szövetségesek előtt.
  • V. Az utolsó roham (Последний штурм – Poszlednyij sturm) Online
Harc házról házra Berlinben, a földalatti alagútjaiban, a berlini állatkertben, a Brandenburgi kapunál, a Kancelláriánál. Hitler öngyilkossága. Végül a szovjet lobogó a kitűzése a Reichstagra.

SzereplőkSzerkesztés

Szovjet színészek
  • Szergej Cvetajev tüzér százados – Nyikolaj Oljalin
  • Zoja, ápolónő, Cvetajev menyasszonya – Larisza Golubkina
  • Orlov őrnagy, zászlóaljparancsnok – Borisz Zajdenberg
  • Szása, szárnysegéd – Szergej Nyikonyenko
  • Georgij Konsztantyinovics Zsukov – Mihail Uljanov
  • Konsztantyin Rokosszovszkij – Vladlen Davidov
  • Ivan Sztyepanovics Konyev – Jurij Legkov (1. és 2. rész)
  • Ivan Sztyepanovics KonyevVaszilij Suksin (3., 4. és 5. rész)
  • Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij – Jevgenyij Burenkov
  • Pavel Szemjonovics Ribalko(wd), a 3. gárda harckocsihadsereg parancsnoka – Dmitrij Franko
  • Vasziljev harckocsizó hadnagy – Jurij Kamornyij
  • Jarcev hadnagy – Mihail Nozskin
  • Dorozskin őrmester, rádiós Vasziljev tankjában – Valerij Noszik
  • Lukin ezredes – Vszevolod Szanajev
  • Vlagyimir Nyikolajevics Gromov ezredes – Vlagyimir Szamojlov
  • Leontyiev hadnagy – Igor Ozerov
  • Sztálin – Buhutyi Zakariadze
  • Vaszilij Ivanovics Csujkov(wd) altábornagy, a 8. gárdahadsereg parancsnoka – Ivan Pereverzev
  • Alekszej Innokentyjevics Antonov, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének helyettese – Vladiszlav Sztrzselcsik
  • Vaszilij Mitrofanovics Satilov(wd) vezérőrnagy, a 150. gyalogoshadosztály parancsnoka – Anatolij Romasin
  • Mihail Fjodorovics Panov(wd) altábornagy, a Doni 1. gárda harckocsihadtest parancsnoka – Nyikolaj Ribnyikov
  • Sztyepan Andrejevics Nyeusztrojev százados, az 1. lövészzászlóalj parancsnoka (150. gyalogoshadosztály, 756. gyalogezred – Vlagyimir Korjenyev
  • Alekszej Prokopjevics Bereszt hadnagy, az 1. lövészzászlóalj (150. gyalogoshadosztály, 756. gyalogezred) politikai helyettese – Eduard Izotov
  • Nyikolaj Fjodorovics Vatutyin, a voronyezsi és később az 1. Ukrán Front parancsnoka – Szergej Harcsenko
  • Kirill Szemjonovics Moszkalenko, a 38. hadsereg parancsnoka – Nyikolaj Ruskovszkij
  • Mihail Jefimovics Katukov(wd), az 1. gárda harckocsihadsereg parancsnoka – Konsztantyin Zabelin (hangja – Konsztantyin Tirtov)
  • Pavel Ivanovics Batov(wd), a 65. hadsereg parancsnoka – Vlagyimir Zamanszkij
  • Szergej Matvejevics Styemenko, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője – Kljon Protaszov
  • Dmitrij Danyilovics Leljusenko(wd), a 4. gárda harckocsihadsereg parancsnoka – Alekszandr Afanaszjev
  • Pantyelejmon Kondratyevics Ponomarenko(wd) – Alekszandr Glazirin
  • Pavel Alekszejevics Rotmisztrov(wd), az 5. gárda harckocsihadsereg parancsnoka – Pjotr Glebov
  • Mihail Szergejevics Malinyin(wd) – Grigorij Mihajlov
  • Konsztantyin Fjodorovics Telegin(wd) vezérőrnagy, a voronyezsi és később az 1. Ukrán Front Katonai Tanácsának tagja – Pjotr Scserbakov
  • Alekszej Alekszejevics Jepisev(wd) vezérőrnagy, a 38. hadsereg Katonai Tanácsának tagja – Roman Tkacsuk
  • Szemjon Iljics Bogdanov(wd), a 2. gárda harckocsihadsereg parancsnoka – Szergej Ljahnyickij
  • Andrej Antonovics Grecsko, az 1. Ukrán Front helyettes parancsnoka – Lev Poljakov
  • Mihail Mihajlovocs Barszukov(wd) vezérezredes, a 3. Belorusz Front tüzérségének parancsnoka – Alekszandr Szmirnov
  • Grigorij Orjol(wd) altábornagy, az 1. Belorusz Front harckocsi egységeinek parancsnoka – Viktor Borcov
  • Alekszej Szemjonovics Burgyejnyij(wd) tábornok, a 2. gárda harckocsihadtest parancsnoka – Vjacseszlav Voronyin
  • Ivan Hrisztoforovics Bagramjan tábornok, az 1. Balti Front parancsnoka – Valerij Karen
  • Vjacseszlav Molotov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa – Viktor Bajkov
  • Kliment Jefremovics Vorosilov – Nyikolaj Bogoljubov
  • Makszimov őrnagy – Viktor Avdjusko
  • Kruglikov hadnagy – Vlagyimir Geraszimov
  • Rjazsencev őrmester – Mihail Gluzszkij
  • Josip Broz Tito – Nyikolaj Jeremenko
  • Korkin ezredes – Pjotr Ljubeskin
  • Szavcsuk – Ivan Mikolajcsuk
  • A német tomács, aki lelötte Makszimov őrnagyot – Roman Homjatov
  • Vaszilij Ivanovics Kuznyecov(wd) vezérezredes, a 3. csapásmérő hadsereg parancsnoka – Alekszej Alekszejev
  • Anatolij Jemeljanovics Golubov(wd) alezredes, Zaharov helyettese – Vagyim Gracsjov
  • Gromov segédtisztje – Jurij Martinov
  • Andrej Andrejevics Vlaszov, az Orosz Felszabadító Hadsereg parancsnoka – Jurij Pomerancev
  • Vaszilij Danyilovics Szokolovszkij tábornagy, az 1. Belorusz Front helyettes parancsnoka – Mihail Posztnikov
  • Szergej Ignatyjevics Rugyenko(wd), a 16. légi hadsereg parancsnoka – Alekszej Presznyecov
  • Arthur von Christmann – Olev Eskola
  • Georgij Nyefjodovics Zaharov(wd) vezérőrnagy, a 303. harci repülő osztály parancsnoka – Anatolij Kuznyecov
  • Sztyepan Akimovics Kraszovszkij(wd), a 2. légi hadsereg parancsnoka – Nyikolaj Lebegyev
  • III. Viktor Emánuel olasz király – Georgij Tuszuzov
  • Magda Goebbels – Julija Diosi (Diósi Júlia)
  • Winston Churchill – Jurij Durov
  • Eleanor Roosevelt – Jelizaveta Alekszejeva
  • Alan Francis Brooke – Alekszandr Barusnoj
  • Szergej Teodoroszovics Galadzsev(wd) altábornagy, az 1. Belorusz Front parancsnokának politikai helyettese – Leonyid Dovlatov (a feliratokban L. Davlatov)
  • Szidorenko altábornagy – Nyikolaj Szimkin
  • Gorohov, harckocsi vezető – Viktor Sahov
  • Jakov Dzsugasvili – Joszif Gogicsajsvili
  • Zajcev hadnagy, a „Normandie” francia ezred pilótája – Vlagyimir Razumovszkij
  • Jacques („Romaska”), a „Normandie-Niémen” francia ezred pilótája – Lev Prigunov
  • Tanya, híradós – Iren Azer
  • „Gulja”, szakács – Alekszandr Kuznyecov
  • Őrmester – Georgij Burkov
  • A Száska által elfogott vlaszovista katona – Jurij Nazarov
  • A Leontyievhez küldött hírvivő – Jurij Dubrovin
  • Partizán parancsnok (3. rész) / katona Nyeusztrojev zászlóaljából (5. rész) – Jevgenyij Sutov
  • Vasziljev tankjának szerelője – Bolot Bejsenaliev
  • Leontyiev rádiósa – Valentyin Gracsjov
  • Vatutyin segédtisztje – Vlagyimir Protaszenyko
  • Német nő, aki Vasziljev hadnaggyal beszélt – Ingrida Andrinja (Ingrīda Andriņa)
  • Német tiszt egy koncentrációs táborban – Tinu Aav (Tõnu Aav)
  • Cvetajev tüzér százados – Mihail Koksenov
  • Szanitéc – Jurij Kirejev
  • Molotov teheráni tolmácsa – Jurij Bogoljubov
  • Fényképész Nyeusztrojev zászlóaljánál – German Kacsin
  • Katona – Vlagyimir Kaspur
  • A Hitler bunkerébe küldött híradós – Leonyid Kuravlev
  • Nyeusztroev százados – Nyikolaj Szmorcskov
  • Katona – Viktor Uralszkij
  • Tábornok a Voronyezsi Front vezérkaránál – Konsztantyin Tirtov
  • Német nő a berlini házban – Olga Prohorova
  • Őrnagy, tüzérzászlóalj parancsnok a Ribalko-hadseregnél – Jurij Leonyidov
  • Kiabáló német tiszt a koncentrációs táborban – Bruno Oja (Bruno O’Ya)
  • William F. Stewart százados – Voldemar Akuratersz (Voldemārs Akurāters)
  • Sztyepan Makszimovics Lialko másodosztályú kapitány – Anatolij Szolovjov
  • German Apityin
  • Jevgenyij Vlaszov
  • Jurij Jemeljanov
  • Vlagyimir Zaporozsec
  • Jurij Kozlovszkij
  • Fjodor Zincsenko ezredes – Lev Lobov
  • Vatutyin segédtisztje – Szergej Malisevszkij (3. rész)
  • Viljam Rejsvic
  • Csujkov tolmácsa – Georgij Ribakov
  • Alekszandr Tyitov
  • Meliton Kantarija – Georgij Harabadze
  • Mihail Egorov – Gennagyij Krasenyinnyikov
  • Ervin Knausmjuller (Erwin Knausmüller[2])
  • Narrátor – Artyem Jakovlevics Karapetján
Német (NDK) színészek
Lengyelországból
Olaszországból
Romániából

DíjakSzerkesztés

  • 1972 – Lenin-díj az utolsó két rész, a Harc Berlinért és Az utolsó roham című részért a rendező, forgatókönyvírók, operatőr és díszlettervező számára
  • 1972 – Fődíj a Tbiliszi Össz-szövetségi Filmfesztiválon

ÉrdekességekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Idézi a Nógrád című napilap 1972. december 6-i filmismertetésében
  2. Osztrák származású szovjet színész