Feltételes mód

igemód
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 24.

Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű. Főként a cselekvés, a történés vagy az állapot lehetséges voltát fejezi ki a jelenben vagy a jövőben, illetve azt, hogy nem valósultak meg a múltban. A cselekvést stb.[1] feltételhez kötöttként, óhajtottként vagy egyszerűen lehetségesként mutatja be.[2][3][4][5] A feltételes módú igealaknak egyéb modális jelentései is vannak.

A feltételes mód alakítása

szerkesztés

Az ebben a cikkben említett nyelvekben a feltételes módnak van jelen idejű és múlt idejű alakja.

A magyar nyelvben

szerkesztés

A magyarban a feltételes mód jelen ideje szintetikusan alakul. Az ige tövéhez egyes esetekben kötő magánhangzó járul, melyet a mód jele, a -na/-ne/-ná/-né toldalék követ. Ennek változatait a magánhangzó-harmónia szabályai szerint alkalmazzuk, kivéve a határozatlan ragozású paradigma egyes szám első személyű alakja esetében. Példák szabályos ragozású igékre:[6]

Határozatlan ragozás Határozott ragozás Határozatlan ragozás Határozott ragozás
várk várm küldek küldem
várl várd küldel külded
várna vár küldene külde
várnk
küldenk
vártok
küldetek
várnak várk küldenek küldek

Múlt időben a feltételes mód alakja analitikus. A lexikai jelentésű ige múlt idejű alakja használatos, melyet a van segédige feltételes mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakja követ minden személyben:[7]

Határozatlan ragozás Határozott ragozás
olvastam volna
olvastál volna olvastad volna
olvasott olvasta
olvastunk olvastuk
olvastatok olvastátok
olvastak olvasták

A francia nyelvben

szerkesztés

A latinban nem volt feltételes módú alak, de az újlatin nyelvek kifejlesztettek maguknak ilyet. A franciában előzőleg analitikusan képződött a jelen idejű alak, majd szintetikus lett. A személyragok a latin habeo ’birtokol’ ige folyamatos múlt idejű alakjából származnak, és a lexikai jelentésű ige főnévi igenevű alakjához járulnak. Ez szabályosan változatlan marad, de vannak olyan igék is, amelyek főnévi igenevű alakja ebben a helyzetben megváltozott a nyelvtörténet során. Azonban mindegyik ige esetében megmaradt a személyragok előtt a főnévi igenévi alak végén található r.[8] Megjegyzendő az is, hogy az egyes számú ragok és a többes szám 3. személy ragja egyformán [ɛ]-nek (hozzávetőlegesen magyar e) hangzik, a többes 1. személyű [jɔ̃]-nak (nazális o-val), a többes 2. pedig [e]-nek (rövid magyar é). Inkább a kötelezően külön szó alakjában kitett alany fejezi ki a személyeket.

Példák:[9]

je saurais ’tudnék / tudnám’
tu finirais ’befejeznél / befejeznéd’
il/elle viendrait ’jönne’
nous mangerions ’(meg)ennénk’
vous pourriez ’bírnátok’
ils/elles joueraient ’játszanának / játszanák’

A múlt idejű alak analitikus. Segédigéje az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ szegédige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű ige múlt idejű melléknévi igenevének alakja követ. Az être segédige esetében a melléknévi igenév a legtöbb esetben nemben és számban egyezik az alannyal, ami többnyire csak írásban jelenik meg: j’aurais lu ’olvastam volna’, elle serait partie ’elment volna’ (nőnem), vous vous seriez assis ’leültetek / (önök) leültek volna’ (hímnem).[9][10]

Különbség a franciában az itt említett nyelvekkel szemben az, hogy a feltétel nem fejezhető ki feltételes módú igével olyan mellékmondatban, melyet a si ’ha’ kötőszó vezet be. Jelen idejű alakja helyett a kijelentő mód folyamatos múlt idejű alakja használandó, múlt idejű alakja helyett pedig a kijelentő mód régmúlt idejű alakja.[11]

A román nyelvben

szerkesztés

A románban a feltételes mód mindkét idejű alakja analitikus. A jelen idő segédigéjéről azt feltételezik, hogy a latin vrea (< latin volere) ’akarni’ egyszerű múlt idejű és folyamatos múlt idejű alakjai összeolvadásából jött létre.[12]

Jelen idejű példa:[13]

cânta ’énekelnék’
ai cânta
ar cânta
am cânta
ați cânta
ar cânta

Múlt időben a segédige a létige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű igének megfelelő melléknévi igenév követ:[14]

aș fi cântat ’énekeltem volna’
ai fi cântat
ar fi cântat
am fi cântat
ați fi cântat
ar fi cântat

A közép-délszláv diarendszerben

szerkesztés

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) is a feltételes mód analitikusan alkotott. A biti ’lenni’ segédige aoristos alakjából és a lexikai jelentésű ige „cselekvő”-nek nevezett melléknévi igenevű alakjából adódik össze. Ez utóbbi nemben és számban egyezik az alannyal. Van múlt idejű alakja is, de a mai nyelvben ritkán használt. A jelen idejű alak helyettesíti, és az idő a kontextusból derül ki. Példa:[15]

pisao (hímnem) / pisala (nőnem) bih ’írnék / írtam volna’
pisao / pisala bi
pisao / pisala / pisalo (semlegesnem) bi
pisali (hn) / pisale (nn.) bismo
pisali / pisale biste
pisali / pisale / pisala (sn.) bi

A segédige a lexikai jelentésű igenév után áll, ha az alanyt nem külön szó fejezi ki. Ellenkező esetben a szórend fordított: ja bih pisao / pisala ’én ’írnék / írtam volna’.

A feltételes mód jelentései

szerkesztés

A feltételhez kötött lehetőséget ez az igemód összetett mondat főmandata állítmányaként fejezi ki. Ilyen szerkezet esetében egyes nyelvekben a feltételt kifejező mellékmondat állítmánya is feltételes módban állhat, de más nyelvekben, például a franciában, nem. Példák:

  • (magyarul) Nagyon örülne, ha meglátogatnád;[16]
  • (szerbül) Kad bismo požurili, stigli bismo na početak predstave ’Ha sietnénk, odaérnénk az előadás kezdetére’;[17]
  • (románul) Dacă ai fi încercat, ai fi reușit ’Ha megpróbáltad volna, sikerült volna’;[5]
  • (franciául) S’il neigeait (kijelentő mód folyamatos múlt idő) la semaine prochaine, nous pourrions faire du ski à Noël ’Ha havazna a jövő héten, síelhetnénk Karácsonykor’.[18]

A feltételesnek nevezett igealak óhajt is kifejezhet, egyszerű mondatban vagy összetett mondatban, a feltétel kifejezésével együtt:

  • (magyarul) Bárcsak esne a hó!;[19]
  • (horvátul) Sve bih sama radila ’Mindent egyedül csinálnék’;[20]
  • (franciául) Félix et Béatrice aimeraient avoir un deuxième enfant ’Félix és Béatrice szeretnének egy második gyereket’;[21]
  • (románul) Ce bine am proceda, dacă ne-am recunoaște greșelile! ’Milyen jól tennénk, ha beismernénk a hibáinkat!’[22]

Példák az egyszerűen lehetséges cselekvés kifejezésére:

  • (franciául) Je connais une jeune fille qui accepterait de garder vos enfants ’Ismerek egy lányt, aki hajlandó lenne a gyerekeitekre vigyázni’;[21]
  • (szerbül) Projekat bi mogao da uspe ’A terv sikerülhetne’;[23]
  • (románul) Ai crede că ea scrie poezii? ’Elhinnéd, hogy ő (nn.) verseket ír?’[24]

A feltételes igealak egyéb jelentéseket is hordoz, egyeseket több nyelvben, másokat kevesebben. Egyesek kapcsolatban vannak a fenti főjelentésekkel:

  • feltételezett, bizonytalan cselekvés:
    • (franciául) L’incendie aurait été provoqué par une cigarette jetée dans une poubelle ’A tűzvészt egy kukába dobott cigaretta okozta volna’;[21]
    • (románul) Am auzit că plecarea s-ar amâna ’Úgy hallottam, hogy az indulás el lenne halasztva’;[25]
  • akarat, kérés enyhített, udvarias kifejezése:
    • (magyarul) Megemlíthetném még azt...;[26]
    • (franciául) Pourriez-vous venir demain ? ’El tudna jönni holnap?’;[27]
    • (szerbül) Molio bih čašu vode ’Kérnék egy pohár vizet’;[23]
    • (románul) Ai putea să mă ajuți? ’Tudnál-e segíteni nekem?’[25]
  • a beszélővel közös cselekvés javaslása, tanács:
    • (magyarul) Mi lenne, ha írnánk egy új nyelvtankönyvet?[28]
    • (franciául) Tu devrais faire un peu de sport ’Sportolnod kellene egy kicsit’;[21]
    • (montenegróiul) Morali bismo ga pośetiti ’Meg kellene látogatnunk őt’;[29]
    • (románul) Ar trebui să plecați ’El kellene mennetek’;[25]
  • múltbeli cselekvésre vonatkozó sajnálat:
    • (magyarul) Bár megnézhettem volna én is azt a filmet![19]
    • (franciául) J’aurais bien voulu aller à Londres ce week-end mais il n’y avait plus de places dans l’Eurostar ’Londonba szerettem volna utazni a hétvégén, de már nem volt hely az Eurostar-on’;[21]
    • (románul) Ai fi putut să câștigi! ’Nyerhettél volna!’;[30]
  • szemrehányás:
    • (franciául) Il aurait mieux valu dire la vérité tout de suite ’Jobb lett volna azonnal megmondani az igazat’;[21]
    • (románul) Ai fi putut să-mi telefonezi! ’Telefonálhattál volna!’;[31]
  • nem valós cselekvéssel való összehasonlítás:
    • (magyarul) Úgy tett, mintha nem tudna semmiről;[28]
    • (románul) Seara cade frânt, parc-ar căra peste zi pietre de moară ’Este úgy esik össze, mintha nappal malomköveket cipelne’;[22]
  • képzelt valóság: (franciául) Deux enfants jouent. L’un dit à l’autre : « On serait deux astronautes. Moi, je serais le pilote ; toi, tu sortirais dans l’espace » ’Két gyerek játszik. Az egyik azt mondja a másiknak: „Asztronauták lennénk. Én lennék a pilóta, te meg kimennél az űrbe”’.[21]
  • átkozódás: (románul) Lua-te-ar dracu! Vinne el az ördög![25]

A feltételes igealaknak vannak nem jellegzetes használatai is egyik vagy másik nyelvben. Ekkor is gyakran nem valós cselekvést fejez ki.

Példák a magyarban: Ahelyett, hogy dolgozna, egész nap szórakozik; Mielőtt válaszolna a kérdéseimre, mélyen a szemembe néz; Távozott anélkül, hogy elköszönt volna.[28]

A franciában ezt az igealakot múlt idejű cselekvés utáni cselekvés kifejezésére használják mellékmondatban az „egyszerű”-nek nevezett jövő idő alakja helyett: Le vendeur a dit qu’il nous préviendrait dès la réception de notre commande ’Az eladó azt mondta, hogy értesíteni fog minket, amint megérkezik az, amit megrendeltünk’.[32]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a feltételes igealak kifejezhet a múltban ismétlődő cselekvéseket: (bosnyákul) Otac bi me petkom vodio u džamiju ’Péntekenként az apám mecsetbe vitt’.[33] Előfordul célhatározói mellékmondat állítmányának alakjaként is: (szerbül) Ostao sam u hotelu da bih dovršio pismo ’A szállodában maradtam, hogy befejezzek egy levelet’.[34]

  1. A továbbiakban egyszerűsítés céljából csak a „cselekvés” terminust használjuk.
  2. Bokor 2007, 274. o.
  3. Barić 1997, 412. o.
  4. Constantinescu-Dobridor 1998, condițional-optativ-potențial szócikk.
  5. a b Bărbuță 2000, 152–153. o.
  6. Szende – Kassai 2007, 237–238. o. A kötőhangzó piros, a jel kék betűkkel.
  7. Szende – Kassai 2007, 241. o.
  8. Grevisse – Goosse 2007, 1031. o.
  9. a b Delatour 2004, 141. o.
  10. A segédigék használatáról ld. Francia igerendszer.
  11. Delatour 2004, 282. o.
  12. Zafiu 2017.
  13. Cojocaru 2003, 161. o.
  14. Cojocaru 2003, 163. o.
  15. Barić 1997, 244. o. (horvát grammatika).
  16. Rounds 2001, 48. o.
  17. Klajn 2005, 252.
  18. Delatour 2004, 281. o.
  19. a b Rounds 2001, 49. o.
  20. Barić 1997, 417. o.
  21. a b c d e f g Delatour 2004, 142–143. o.
  22. a b Coteanu 1982, 211. o.
  23. a b Klajn 2005, 113.
  24. Avram 1997, 208. o.
  25. a b c d Cojocaru 2003, 162. o.
  26. Cs. Nagy 2007, 327. o.
  27. Dubois 2002, 108. o.
  28. a b c Szende – Kassai 2007, 242. o.
  29. Čirgić 2010, 177. o.
  30. Moldovan et al. 2001, 73. o.
  31. Moldovan et al. 2001, 324. o.
  32. Delatour 2004, 132. o.
  33. Jahić et al. 2001, 282. o.
  34. Klajn 2005, 249. o.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés