Wikipédia

Feltételes mód

igemód
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 14.

Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű. Főként a cselekvés, a történés vagy az állapot lehetséges voltát fejezi ki a jelenben vagy a jövőben, illetve azt, hogy nem valósultak meg a múltban. A cselekvést, történést stb.[1] feltételhez kötöttként, óhajtottként vagy egyszerűen lehetségesként mutatja be.[2][3][4][5] A feltételes módú igealaknak egyéb modális jelentései is vannak.

A feltételes mód alakítása

szerkesztés

Az ebben a cikkben említett nyelvekben a feltételes módnak van jelen idejű és múlt idejű alakja.

A magyar nyelvben

szerkesztés

A magyarban a feltételes mód jelen ideje szintetikusan alakul. Az ige tövéhez egyes esetekben kötő magánhangzó járul, melyet a mód jele, a -na/-ne/-ná/-né toldalék követ. Ennek változatait a magánhangzó-harmónia szabályai szerint alkalmazzuk, kivéve a határozatlan ragozású paradigma egyes szám első személyű alakja esetében. Példák szabályos ragozású igékre:[6]

Határozatlan ragozás Határozott ragozás Határozatlan ragozás Határozott ragozás
várnék várnám küldenék küldeném
várnál várnád küldenél küldenéd
várna várná küldene küldené
várnánk
küldenénk
várnátok
küldenétek
várnának várnák küldenének küldenék

Múlt időben a feltételes mód alakja analitikus. A lexikai jelentésű ige múlt idejű alakja használatos, melyet a van segédige feltételes mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakja követ minden személyben:[7]

Határozatlan ragozás Határozott ragozás
olvastam volna
olvastál volna olvastad volna
olvasott olvasta
olvastunk olvastuk
olvastatok olvastátok
olvastak olvasták

A francia nyelvben

szerkesztés

A latinban nem volt feltételes módú alak, de az újlatin nyelvek kifejlesztettek maguknak ilyet. A franciában előzőleg analitikusan képződött a jelen idejű alak, majd szintetikus lett. A személyragok a latin habeo ’birtokol’ ige folyamatos múlt idejű alakjából származnak, és a lexikai jelentésű ige főnévi igenevű alakjához járulnak. Ez szabályosan változatlan marad, de vannak olyan igék is, amelyek főnévi igenevű alakja ebben a helyzetben megváltozott a nyelvtörténet során. Azonban mindegyik ige esetében megmaradt a személyragok előtt a főnévi igenévi alak végén található r.[8] Megjegyzendő az is, hogy az egyes számú ragok és a többes szám 3. személy ragja egyformán [ɛ]-nek (hozzávetőlegesen magyar e) hangzik, a többes 1. személyű [jɔ̃]-nak (nazális o-val), a többes 2. pedig [e]-nek (rövid magyar é). Inkább a kötelezően külön szó alakjában kitett alany fejezi ki a személyeket.

Példák:[9]

je saurais ’tudnék / tudnám’
tu finirais ’befejeznél / befejeznéd’
il/elle viendrait ’jönne’
nous mangerions ’(meg)ennénk’
vous pourriez ’bírnátok’
ils/elles joueraient ’játszanának / játszanák’

A múlt idejű alak analitikus. Segédigéje az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ szegédige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű ige múlt idejű melléknévi igenevének alakja követ. Az être segédige esetében a melléknévi igenév a legtöbb esetben nemben és számban egyezik az alannyal, ami többnyire csak írásban jelenik meg: j’aurais lu ’olvastam volna’, elle serait partie ’elment volna’ (nőnem), vous vous seriez assis ’leültetek / (önök) leültek volna’ (hímnem).[9][10]

Különbség a franciában az itt említett nyelvekkel szemben az, hogy a feltétel nem fejezhető ki feltételes módú igével olyan mellékmondatban, melyet a si ’ha’ kötőszó vezet be. Jelen idejű alakja helyett a kijelentő mód folyamatos múlt idejű alakja használandó, múlt idejű alakja helyett pedig a kijelentő mód régmúlt idejű alakja.[11]

A román nyelvben

szerkesztés

A románban a feltételes mód mindkét idejű alakja analitikus. A jelen idő segédigéjéről azt feltételezik, hogy a latin vrea (< latin volere) ’akarni’ egyszerű múlt idejű és folyamatos múlt idejű alakjai összeolvadásából jött létre.[12]

Jelen idejű példa:[13]

aș cânta ’énekelnék’
ai cânta
ar cânta
am cânta
ați cânta
ar cânta

Múlt időben a segédige a létige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű igének megfelelő melléknévi igenév követ:[14]

aș fi cântat ’énekeltem volna’
ai fi cântat
ar fi cântat
am fi cântat
ați fi cântat
ar fi cântat

A közép-délszláv diarendszerben

szerkesztés

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) is a feltételes mód analitikusan alkotott. A biti ’lenni’ segédige aoristos alakjából és a lexikai jelentésű ige „cselekvő”-nek nevezett melléknévi igenevű alakjából adódik össze. Ez utóbbi nemben és számban egyezik az alannyal. Van múlt idejű alakja is, de a mai nyelvben ritkán használt. A jelen idejű alak helyettesíti, és az idő a kontextusból derül ki. Példa:[15]

pisao (hímnem) / pisala (nőnem) bih ’írnék / írtam volna’
pisao / pisala bi
pisao / pisala / pisalo (semlegesnem) bi
pisali (hn) / pisale (nn.) bismo
pisali / pisale biste
pisali / pisale / pisala (sn.) bi

A segédige a lexikai jelentésű igenév után áll, ha az alanyt nem külön szó fejezi ki. Ellenkező esetben a szórend fordított: ja bih pisao / pisala ’én ’írnék / írtam volna’.

A feltételes mód jelentései

szerkesztés

A feltételhez kötött lehetőséget ez az igemód összetett mondat főmandata állítmányaként fejezi ki. Ilyen szerkezet esetében egyes nyelvekben a feltételt kifejező mellékmondat állítmánya is feltételes módban állhat, de más nyelvekben, például a franciában, nem. Példák:

  • (magyarul) Nagyon örülne, ha meglátogatnád;[16]
  • (szerbül) Kad bismo požurili, stigli bismo na početak predstave ’Ha sietnénk, odaérnénk az előadás kezdetére’;[17]
  • (románul) Dacă ai fi încercat, ai fi reușit ’Ha megpróbáltad volna, sikerült volna’;[5]
  • (franciául) S’il neigeait (kijelentő mód folyamatos múlt idő) la semaine prochaine, nous pourrions faire du ski à Noël ’Ha havazna a jövő héten, síelhetnénk Karácsonykor’.[18]

A feltételesnek nevezett igealak óhajt is kifejezhet, egyszerű mondatban vagy összetett mondatban, a feltétel kifejezésével együtt:

  • (magyarul) Bárcsak esne a hó!;[19]
  • (horvátul) Sve bih sama radila ’Mindent egyedül csinálnék’;[20]
  • (franciául) Félix et Béatrice aimeraient avoir un deuxième enfant ’Félix és Béatrice szeretnének egy második gyereket’;[21]
  • (románul) Ce bine am proceda, dacă ne-am recunoaște greșelile! ’Milyen jól tennénk, ha beismernénk a hibáinkat!’[22]

Példák az egyszerűen lehetséges cselekvés kifejezésére:

  • (franciául) Je connais une jeune fille qui accepterait de garder vos enfants ’Ismerek egy lányt, aki hajlandó lenne a gyerekeitekre vigyázni’;[21]
  • (szerbül) Projekat bi mogao da uspe ’A terv sikerülhetne’;[23]
  • (románul) Ai crede că ea scrie poezii? ’Elhinnéd, hogy ő (nn.) verseket ír?’[24]

A feltételes igealak egyéb jelentéseket is hordoz, egyeseket több nyelvben, másokat kevesebben. Egyesek kapcsolatban vannak a fenti főjelentésekkel:

  • feltételezett, bizonytalan cselekvés:
    • (franciául) L’incendie aurait été provoqué par une cigarette jetée dans une poubelle ’A tűzvészt egy kukába dobott cigaretta okozta volna’;[21]
    • (románul) Am auzit că plecarea s-ar amâna ’Úgy hallottam, hogy az indulás el lenne halasztva’;[25]
  • akarat, kérés enyhített, udvarias kifejezése:
    • (magyarul) Megemlíthetném még azt...;[26]
    • (franciául) Pourriez-vous venir demain ? ’El tudna jönni holnap?’;[27]
    • (szerbül) Molio bih čašu vode ’Kérnék egy pohár vizet’;[23]
    • (románul) Ai putea să mă ajuți? ’Tudnál-e segíteni nekem?’[25]
  • a beszélővel közös cselekvés javaslása, tanács:
    • (magyarul) Mi lenne, ha írnánk egy új nyelvtankönyvet?[28]
    • (franciául) Tu devrais faire un peu de sport ’Sportolnod kellene egy kicsit’;[21]
    • (montenegróiul) Morali bismo ga pośetiti ’Meg kellene látogatnunk őt’;[29]
    • (románul) Ar trebui să plecați ’El kellene mennetek’;[25]
  • múltbeli cselekvésre vonatkozó sajnálat:
    • (magyarul) Bár megnézhettem volna én is azt a filmet![19]
    • (franciául) J’aurais bien voulu aller à Londres ce week-end mais il n’y avait plus de places dans l’Eurostar ’Londonba szerettem volna utazni a hétvégén, de már nem volt hely az Eurostar-on’;[21]
    • (románul) Ai fi putut să câștigi! ’Nyerhettél volna!’;[30]
  • szemrehányás:
    • (franciául) Il aurait mieux valu dire la vérité tout de suite ’Jobb lett volna azonnal megmondani az igazat’;[21]
    • (románul) Ai fi putut să-mi telefonezi! ’Telefonálhattál volna!’;[31]
  • nem valós cselekvéssel való összehasonlítás:
    • (magyarul) Úgy tett, mintha nem tudna semmiről;[28]
    • (románul) Seara cade frânt, parc-ar căra peste zi pietre de moară ’Este úgy esik össze, mintha nappal malomköveket cipelne’;[22]
  • képzelt valóság: (franciául) Deux enfants jouent. L’un dit à l’autre : « On serait deux astronautes. Moi, je serais le pilote ; toi, tu sortirais dans l’espace » ’Két gyerek játszik. Az egyik azt mondja a másiknak: „Asztronauták lennénk. Én lennék a pilóta, te meg kimennél az űrbe”’.[21]
  • átkozódás: (románul) Lua-te-ar dracu! Vinne el az ördög![25]

A feltételes igealaknak vannak nem jellegzetes használatai is egyik vagy másik nyelvben. Ekkor is gyakran nem valós cselekvést fejez ki.

Példák a magyarban: Ahelyett, hogy dolgozna, egész nap szórakozik; Mielőtt válaszolna a kérdéseimre, mélyen a szemembe néz; Távozott anélkül, hogy elköszönt volna.[28]

A franciában ezt az igealakot múlt idejű cselekvés utáni cselekvés kifejezésére használják mellékmondatban az „egyszerű”-nek nevezett jövő idő alakja helyett: Le vendeur a dit qu’il nous préviendrait dès la réception de notre commande ’Az eladó azt mondta, hogy értesíteni fog minket, amint megérkezik az, amit megrendeltünk’.[32]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a feltételes igealak kifejezhet a múltban ismétlődő cselekvéseket: (bosnyákul) Otac bi me petkom vodio u džamiju ’Péntekenként az apám mecsetbe vitt’.[33] Előfordul célhatározói mellékmondat állítmányának alakjaként is: (szerbül) Ostao sam u hotelu da bih dovršio pismo ’A szállodában maradtam, hogy befejezzek egy levelet’.[34]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A továbbiakban egyszerűsítés céljából csak a „cselekvés” terminust használjuk.
  2. ↑ Bokor 2007, 274. o.
  3. ↑ Barić 1997, 412. o.
  4. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, condițional-optativ-potențial szócikk.
  5. ↑ a b Bărbuță 2000, 152–153. o.
  6. ↑ Szende – Kassai 2007, 237–238. o. A kötőhangzó piros, a jel kék betűkkel.
  7. ↑ Szende – Kassai 2007, 241. o.
  8. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1031. o.
  9. ↑ a b Delatour 2004, 141. o.
  10. ↑ A segédigék használatáról ld. Francia igerendszer.
  11. ↑ Delatour 2004, 282. o.
  12. ↑ Zafiu 2017.
  13. ↑ Cojocaru 2003, 161. o.
  14. ↑ Cojocaru 2003, 163. o.
  15. ↑ Barić 1997, 244. o. (horvát grammatika).
  16. ↑ Rounds 2001, 48. o.
  17. ↑ Klajn 2005, 252.
  18. ↑ Delatour 2004, 281. o.
  19. ↑ a b Rounds 2001, 49. o.
  20. ↑ Barić 1997, 417. o.
  21. ↑ a b c d e f g Delatour 2004, 142–143. o.
  22. ↑ a b Coteanu 1982, 211. o.
  23. ↑ a b Klajn 2005, 113.
  24. ↑ Avram 1997, 208. o.
  25. ↑ a b c d Cojocaru 2003, 162. o.
  26. ↑ Cs. Nagy 2007, 327. o.
  27. ↑ Dubois 2002, 108. o.
  28. ↑ a b c Szende – Kassai 2007, 242. o.
  29. ↑ Čirgić 2010, 177. o.
  30. ↑ Moldovan et al. 2001, 73. o.
  31. ↑ Moldovan et al. 2001, 324. o.
  32. ↑ Delatour 2004, 132. o.
  33. ↑ Jahić et al. 2001, 282. o.
  34. ↑ Klajn 2005, 249. o.

Források

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Feltételes_mód&oldid=27517223”