Főmenü megnyitása

A Felvidéki Emlékérem az I. bécsi döntés 1938. alapján Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek visszavételében részt vevő honvédség és csendőrség személyi állománya részére alapított elismerés.

Felvidéki Emlékérem
Felvidéki Emlékérem előnézet.jpg
Adományozza a Magyarország
Típus egyfokozatú emlékérem
Indoklás Felvidék visszacsatolásakor kapcsolatos mozgósítások során állomáshelyüket, a birtokbavétellel kapcsolatos hadműveletek érdekében elhagyó honvédek és csendőrök részére alapított elismerés.
Jellemzői anyaga: bronz
Statisztikák
Alapítás dátuma 1938.november 4.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetés Tűzkereszt
Azonos rangú kitüntetés Délvidéki Emlékérem, Erdélyi Emlékérem

Szalagsáv
Szalagsáv
A kitüntetés hátoldala

Az elismerés történeteSzerkesztés

Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.

Márai Sándor, Új Idők, 1938. november 20-i számában így írt a történtekről:

„Mindenütt, amerre mentünk, őszirózsákat szórtak reánk. Kosárral, szakajtóval szórták a lányok az őszirózsát. Az autót behavazta a sok virág, mindenkinek jutott egy csokorra való. - Milyen különös, kérlek! - mondja csendesen. - Ezt az országrészt, mint a többit, az őszirózsás forradalom vesztette el. S most, mikor visszatér a Felvidék, megint őszirózsát dobálnak: mintha az idő és az élet bocsánatot kérne és jóvá akarna tenni a jelképpel valamit.[1]

A hadvezetés a megvalósított revíziós törekvésekkel párhuzamosan kitüntetéseket alapított és így kerültek időben adományozásra először a Felvidéki, majd az Erdélyi Emlékérem (1940), és legvégül a Délvidéki Emlékérem (1941). A Szovjetunió megtámadása után, 1941 novemberében megalapították a Tűzkeresztet, mely harctéri kitüntetés volt és a fegyveres frontszolgálatért, a haza védelmében szenvedett sebekért, valamint rokkantságért adományozták. Az emlékérmeket azok kaphatták meg, akik a területek visszafoglalásával kapcsolatos mozgósítások során állomáshelyüket a birtokbavétellel kapcsolatos tevékenység érdekében elhagyták.[1][2]

Az emlékéremSzerkesztés

A bronzérem elölnézeti oldalán II. Rákóczi Ferenc arcképe látható és a körfelirat „PRO PATRIA ET LIBERTATE RÁKÓCZI. A hátoldalon „A Magyar Felvidék Felszabadulásának Emlékére 1938” felirat olvasható.[2]

Viselni a mellkason a felső zubbonyzseb felett kitűzve vagy szalagsávon lehetett és sorrendjét tekintve megelőzték a más hadi érdemekért kapott kitüntetések. A kitüntetést úgy kellett feltűzni, hogy annak alsó széle a zsebtakaró felső szélét érintse, középvonala pedig a zsebtakaró középvonalával egybeessen. A Felvidéki Emlékérem megelőzte testvér kitüntetéseit, az Erdélyi Emlékérmet és a Délvidéki Emlékérmet.[3]

A kitüntetés viselését a jelenleg hatályos szabályozás nem engedi meg.[4][5]

KitüntetettekSzerkesztés

Az elismerést a hadműveletekben részt vevő több ezer honvéd és csendőr kapta meg, az alábbi felsorolás a magyar nyelvű wikipédián önálló szócikkel rendelkező elismerteket tartalmazza:

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Hetven éve fogadták el az I. bécsi döntést. nemzetidal.gportal.hu. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  2. a b Magyar kitüntetések 1920-1944. akm.jjsoft.hu. [2010. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  3. Magyar kitüntetések viselési sorrendje 1943. militiahungarorum.extra.hu. [2009. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  4. Tajti Ákos: Kitüntetések viselése. hm.gov.hu, 2010. augusztus 25. [2010. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  5. Betiltott magyar kitüntetéseink. szentkoronapatika.hu. (Hozzáférés: 2015. május 13.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Felvidéki Emlékérem témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés