Fenyő-kénvirággomba

gombafaj

A fenyő-kénvirággomba (Hypholoma capnoides) a harmatgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, korhadó fenyőtörzseken élő, ehető gombafaj.

Fenyő-kénvirággomba
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Hypholoma
Tudományos név
Hypholoma capnoides
(Fr.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő-kénvirággomba témájú médiaállományokat és Fenyő-kénvirággomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A fenyő-kénvirággomba kalapja 2-6 cm széles, alakja fiatalon domború, majd kiterül. felszínét kezdetben selymes fátyolmaradványok borítják, később csupasz. Nedves időben kissé nyálkás, egyébként száraz. Színe sárgásbarna, narancsbarna, a szélén legtöbbször krémszínű.

Húsa vékony, fehéres vagy sárgás. Kellemes, gyenge szagú és ízű.

Lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon fehéres, majd szürkés, idősen szürkéskék.

Tönkje 4-10 cm magas és 0,5-1 cm vastag. Idősen üregesedik. Felülete kissé szálas vagy pelyhes. Felül krémszínű, lejjebb sárgás, a tövénél rozsdaszínű.

Spórapora lilásbarna. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 6-7,8 x 3,5-4,5 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

A mérgező sárga kénvirággomba és a nem ehető vöröses kénvirággomba hasonlít hozzá.

A fenyő-kénvirággomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
barnásbíbor
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Fenyvesekben él, ahol az elhalt fatörzsek, tuskók (főleg lucfenyőn) anyagát bontja. Inkább a hegyvidéki erdőkben gyakori. Márciustól decemberig terem.

Ehető, de figyelemmel kell venni a mérgező gombákkal való összetéveszthetőségére.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés