Fenyvessy Adolf
Zalai Fenyvessy Adolf, 1862-ig Grünbaum[3][4] (Zalaegerszeg, 1837. december 23. – Budapest, 1920. január 18.) újságíró, gyorsíró.
| Fenyvessy Adolf | |
 | |
| Született | Grünbaum Adolf 1837. december 23.[1] Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 1920. január 18. (82 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Fenyvessy Béla |
| Foglalkozása | újságíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvessy Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKözépiskoláit Székesfehérvárt, Szombathelyen és Pesten végezte és 1858-59-ben a budai műegyetemet látogatta. 1859-ben a gyorsírással kezdett foglalkozni. Egyike a legrégibb magyar gyorsíróknak, ő ültette át a Stolze-féle rendszert magyar nyelvre már 1860-ban. Ezen az alapon meg is írta 1863-ban A magyar gyorsírás című kimerítő tankönyvét, amely számos kiadást ért meg. Másik szakmunkája: Az országgyűlési gyorsíró kézikönyve (1869, újabb kiadás: 1906). Fenyvessy alapítója és szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró című szaklapnak.
1865-től 1911-ig az országgyűlési gyorsíró irodát vezette. 1862. január 24-től 1873. november 20-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolában a gyorsírás rendkivüli tanáraként dolgozott. Budapest egyesítése után a fővárosi képviselőtestületnek, valamint pénzügyi és közélelmezési bizottságának is tagja volt.
1910-ben rendszerének ötvenéves fennállását jubilálták s ez alkalommal udvari tanácsosi címet kapott, miután már előbb nemességet kapott. Fenyvessy több nemzetgazdaságtani tanulmányt is írt folyóiratokba. 1899-ben nemesi előnevet kapott.[4]
Fiai zalai Fenyvessy Béla egyetemi tanár és Fenyvessy József államtitkár-helyettes, közgazdasági szakíró, statisztikus voltak.[4][5]
Művei
szerkesztés- Gyorsirás a középtanodákban. Pest, 1863. (Stolze elvei után. Pest, második kiadás, 1869. 3. k. A magyar gyorsiró cz. Pest, 1871. 4. k. Bpest, 5. k. Bpest, 1889.)
- Az uj vámtarifa. Bpest, 1878. (Különnyomat a P. Naplóból.)
- Az első magyar vasut története. Bpest, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből I. 9.)
- Adósságok conversiója. Bpest, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. II. 6.)
- Versicherungs-politik. Bpest, 1887. (Fordítás a Bud. Szemléből.)
- A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ötvenéves története 1840-1889. Az igazgatóság megbizásából. Bpest, 1890. (Ugyanez németül is. Bpest, 1890.)
Szerkesztette az Izraelita Közlönyt 1868. április 3-tól december 11-ig magyar és német nyelven.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04357.htm, Fenyvessy Adolf, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1862. évi 143. sz. rendelete.
- ↑ a b c Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem pp. 48-49. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
- ↑ Fenyvessy József. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
Források
szerkesztés- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 276. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
További információk
szerkesztés- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, * Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
