Ferdinánd spanyol bíboros-infáns

spanyol bíboros-infáns

Ferdinánd (spanyolul: Fernando; El Escorial, Spanyol Királyság, 1609. május 16. – Brüsszel, Spanyol-Németalföld, 1641. november 9.), Habsburg-házi spanyol és portugál infáns, bíboros, a Toledói főegyházmegye apostoli adminisztrátora 1620-tól, a Spanyol-Németalföld kormányzója 1634-től, valamint katonai parancsnok a harmincéves háború alatt 1641-ben bekövetkezett haláláig. III. Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legifjabb életben maradt gyermeke.

Ferdinánd bíboros-infáns
Fernando de Austria (cropped).jpg
Uralkodóház Habsburg
Született 1609. május 16.
El Escorial
Elhunyt 1641. november 9. (32 évesen)
Brüsszel
NyughelyeEl Escorial-i királyi kolostor
Édesapja III. Fülöp spanyol király
Édesanyja Ausztriai Margit
Gyermekei Marie Anne de la Croix
Vallása római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinánd bíboros-infáns témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

 
Az infáns mint vadász Diego Velázquez 1633 körüli portréján (Prado)

Ferdinánd infáns El Escorialban született, pontos születési dátuma azonban nem ismert: vagy 1609. május 16-án vagy 1610. május 24-én. Ő volt III. Fülöp spanyol és portugál király és Ausztriai Margit királyné hatodik gyermeke egyben harmadik fia, II. Ferdinánd német-római császár unokaöccse. Idősebb felnőttkort megélt testvérei a későbbi IV. Fülöp spanyol király, valamint Anna francia királyné, Mária Anna német-római császárné és Károly infáns voltak.

Apja akarata szerint egyházi pályára lépett: 1619-ben Spanyolország prímásává, majd 1620-ban a Toledói főegyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezték ki, nem sokkal ezt követően pedig megkapta a bíborosi méltóságot is, bár pappá szentelésére valójában sosem került sor.

Spanyol-Németalföld kormányzójaSzerkesztés

 
Ferdinánd bíboros-infáns lovasportréja (Gaspar de Crayer)

1630-ban nagynénje, Izabella Klára Eugénia kormányzó azt tervezte, hogy Ferdinándnak adja át kormányzói posztját Spanyol-Németalföldön. Ennek okán az infáns 1633-ban egy nagyobb sereggel Brüsszelbe indult, ám mivel a németalföldi szabadságharc miatt a hajózás nem volt lehetséges, így a kontinensen keresztül: Lombardián, Tirolon és Svábföldön át, majd a Rajna mentén ment Németalföldre.

1634 júliusában a császár fia és örököse, egyben Ferdinánd unokatestvére, III. Ferdinánd magyar király állt a császári seregek élén, akik ekkor visszafoglalták Regensburgot. Az unokatestvérek egyesítették seregeiket, majd Nördlingen mellett sorsdöntő győztes csatát vívtak, amely során legyőzték a svéd–protestáns erőket, ezzel lezárva a harmincéves háború svéd szakaszát.

Ferdinánd király megpróbálta meggyőzni unokatestvérét, hogy maradjon és erősítsék meg uralmukat a Svábföld, ám a Ferdinánd bíboros-infáns a győztes csatát követvén szinte egyből elindult seregével Németalföldre. 1634 végén érkezett meg Brüsszelbe. A helyi papság népszerűtlensége miatt nem egyházi státuszát, hanem világi rangját hangsúlyozta. Ferdinánd tanult politikus és diplomata volt, hamar a kormányzás és a hadsereg reformjába kezdett, megnyerve magának a flamandok támogatását is az ellenséges Francia Királyság ellen.

Utolsó éveiSzerkesztés

A spanyol udvarban veszélyesnek tartották személyét és potenciális kihívót láttak benne fivérével, IV. Fülöp királlyal szemben. Számos pletyka és hazugság keringett, amelyek szerint az ellenséges francia csapatok segítségével megpróbálja megszerezni magának a spanyol trónt. Ezeket tovább fokozta az a pletyka is, amely szerint a francia udvar Ferdinándhoz tervezi adni Anne Marie Louise d’Orléans, Montpensier hercegnőjének, Gaston orléans-i herceg (XIII. Lajos francia király testvérének) leányának kezét.

Ferdinánd 1641-ben megbetegedett, majd ezen év november 9-én el is hunyt Brüsszelben, harminckét éves korában. Halálának okaként a kimerültséget és rossz egészségügyi állapotát adták meg, a jelentések gyomorfekélyről is beszélnek, ám pletykáltak arról is, hogy mérgezés áldozata lett. Halála előtt nem sokkal, 1641-ben született egy törvénytelen leánya egy ismeretlen nőtől: Marie Anne de la Croix, aki apácaként élt és hunyt el Madridban 1715-ben.

ForrásSzerkesztés

Ferdinánd bíboros-infáns
Habsburg-ház, spanyol ág
Született: 1609. május 16. Elhunyt: 1641. november 9.
Előző
Ausztriai
Izabella Klára Eugénia
Spanyol Németalföld
kormányzója

1634 – 1641
Következő
Dom Francisco
de Melo
Előző
Bernardo de
Sandoval y Rojas
Toledói Érsekség
apostoli adminisztrátora

1620 – 1641
Következő
Gaspar de
Borja y Velasco