Főmenü megnyitása

Ferdinand Schörner (München, 1892. június 12.1973. július 2.) német tábornagy (Generalfeldmarschall), a második világháború végén rövid ideig a Heer főparancsnoka. Háborús bűncselekményeiért a Szovjetunióban és Nyugat-Németországban is elítélték.

Ferdinand Schörner
Ferdinand Schörner tábornagy
Ferdinand Schörner tábornagy
Született 1892. Június 12.
München
Meghalt 1973. Július 2. (81 évesen)
München
Sírhely Bajorország
Állampolgársága német
Nemzetisége Flag of Germany.svg német
Fegyvernem Wehrmacht
Szolgálati ideje 19111945
Rendfokozata Tábornagy
Egysége

Németország 1933 98. Hegyivadász hadosztály

  • Dél-Ukrajnai hadseregcsoport
  • Északi hadseregcsoport
Csatái
Kitüntetései

Pour le Mérite


Ferdinand Schörner aláírása
Ferdinand Schörner aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Schörner témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

IfjúkoraSzerkesztés

1892. június 12-én született Münchenben. 1911-ben lépett be a német, pontosabban a bajor hadseregbe. 1915-ben hadnagyi rangot kapott, és kitüntették a Pour le Mérite érdemrenddel. Harcolt az első világháborúban, többek közt a caporettói csatában is. Már a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létrejöttekor belépett a pártba, ennek ellenére a második világháború kezdetéig nem kapott fontosabb beosztásokat.

A második világháborúSzerkesztés

A háború elején a 98. hegyivadász ezredet (Gebirgsjäger-Regiment 98) vezette, 1940 májusától az új 6. hegyivadász hadosztály (6. Gebirgs-Division) parancsnoka, majd 1942-ben hegyivadász tábornok lett. Később emelkedett a ranglétrán, és előbb a Dél-Ukrajna-, majd az Észak hadseregcsoport főparancsnoki tisztségét látta el. A háború utolsó napjaiban Hitler a végrendeletében őt nevezte ki a német szárazföldi haderő, a Heer főparancsnokává (Oberbefehlshaber des Heeres, OBdH), amely tisztséget 1945. április 30. – 1945. május 8-a között töltötte be.

A háború utánSzerkesztés

1945. május 8-án főhadiszállásán, a csehországi Bad Welchowban (Velichovky) amerikai parlamenterek átadták neki a Németország kapitulációját tartalmazó okiratot. Másnap Schörner civil ruhában egy Fi-156 „Storch” repülőgéppel Ausztriába szökött, de a Salzburg tartománybeli Göriachban amerikai fogságba esett. Mivel neve a keleti fronton elkövetett bűncselekményeiért a szovjet hadvezetés körözési listáján szerepelt, az amerikaiak néhány nappal később kiadták a Szovjetuniónak. 25 év kényszermunkára ítélték, 1954 végéig különböző fogolytáborokban dolgozott.

1955 januárjában tért vissza előbb Drezdába, onnan Nyugat-Németországba, ahol 1957-ben – saját német katonái ellen elkövetett háborús bűncselekményeiért – megvonták tiszti nyugdíját és további 4 és fél évi börtönbüntetésre ítélték, de 1960-ban egészségügyi okokból szabadlábra helyezték. Ezt követően haláláig a közélettől visszavonultan élt. 1973. július 2-án halt meg a szülővárosában, Münchenben.

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés