Duna–Tisza–Duna-csatorna
- A szócikk a Bácska területén fekvő csatornáról szól. Ha a meg nem valósult, Kiskunságon átvezető magyarországi vízi utat keresed, azt a Duna–Tisza-csatorna címszó alatt találod!
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna Bajánál kezdődik, majd Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász érintésével, Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába.
| Duna–Tisza–Duna-csatorna | |
 | |
| Ország | Szerbia |
| Település | Szerbia |
| Típus | csatorna |
| Elhelyezkedése | |
 Duna–Tisza–Duna-csatorna
Pozíció Szerbia térképén
| |
 é. sz. 44° 49′ 35″, k. h. 21° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 35″, k. h. 21° 20′ 09″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duna–Tisza–Duna-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
Történelmi neve Ferenc-csatorna. Nevét I. Ferenc magyar királyról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A király maga is járt e vidéken. Később épült, kisebb ágát, mely Sztapárnál ágazik el, Ferenc József-csatornának hívták.
Története szerkesztés
Létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzitjelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-rel rövidítette meg. (Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal megrövidítette.)
A Kiss fivérek 1791. december 12-én felterjesztést küldtek II. Lipót császárnak, melyben így javasolják a Duna és a Tisza folyók összekötését egy hajózható csatornával, illetve hogy a csatornát I. Ferenc császárról nevezzék el. A döntés megszületett és I. Ferenc császár 1792. augusztus 2-i 895. sz. okmányában jóváhagyta a Duna-Tisza-csatorna megépítését.[1]
A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak.
A csatorna megépülte után a hajózási társaság a csatorna menti földek bérletéből – a 25 év szabadalmi idő alatt[2] – 20 millió akkori forint tiszta hasznot húzott, ami megvilágítja a csatorna közgazdasági jelentőségét. A koncesszió lejártával a Ferenc-csatornát – 15 évi alkudozás után – a kincstár vette át. Dunai torkolatánál a folyammeder megváltozott, ezért 1854-ben egy új zsilipet építettek Bezdánnál. Ezután Türr István alakított részvénytársaságot a felújítására. Az újjáépítéséhez a magyar állam 8 036 000 koronával járult hozzá. A csatorna víz betáplálásának javítására Bajától Bezdánig egy 46 km hosszú, a Dunával párhuzamos, de kisebb esésű tápláló- és hajózócsatornát létesítettek.
A Társaság üzletkörének az öntözéssel való bővítése miatt, Sztapártól Újvidékig 1871 és 1875 között megépítette a Ferenc József-öntözőcsatornát (Mali kanal). Mivel egy új átvágás következtében a Ferenc-csatorna tiszai torkolata holt kanyarulatba került, a csatorna alsó torkolatát áthelyezték Óbecsére.
A csatornák megépítésével 150 000 hektár területet szabadítottak fel a mocsarak és lápok alól, és ezáltal váltak jó minőségű termőföldekké. Vizét nemcsak hajózásra és közlekedésre, hanem egyéb gazdasági tevékenységekhez (például kenderáztatáshoz) szükséges vízkivétellel is hasznosították.
A kettős kamarazsilip 16 méter széles, felfüggesztett tolókapukkal. A Ferenc József-csatornán 4 darab, a tápcsatornán 2 darab kamarazsilip van. A vízmélység 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József-csatornán csak 300 tonnás hajók közlekedhettek. Az éves forgalom 350 000 tonna körül volt. Ma ez a vasútra illetve a közutakra terelődött át, így tranzitjellegét a csatornarendszer elvesztette. A Ferenc-csatorna megépítése a Magyar Királyság egyedüli mesterséges csatorna építkezése volt.
A Tisza szabályozása miatt módosítani kellett az útirányt, így ma a csatorna Óbecsénél torkollik a Tiszába.
A zsilipek építését 1899-ben fejezték be. Megépítésével 223 km-rel rövidült a hajóút Szeged és Pest között. Teljes hossza 123 km.
A Türr István zsilip szerkesztés
A vízlépcső Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján készült 1895-1899 között. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett. A zsiliprekeszek elektromos meghajtásúak. A működtetéshez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatja. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség. A maga korában a legmodernebb zsilipek egyikének számított a világon.
Érdekesség szerkesztés
A MIÉP-nek Jugoszlávia felbomlásához ill. a délszláv háborúkhoz kapcsolódó (semmilyen hivatalos fórumon el nem fogadott, és a hivatalos magyar külpolitika által fel nem vállalt) 1999. júniusi határrevíziós javaslata körülbelül a Ferenc-csatorna vonalát követte.[3]
Képtár szerkesztés
-
A Ferenc-csatorna zsilipje Óbecsénél -
Távolban a zsilip -
Vasúti hid a Ferenc-csatornán Bácsföldvárnál -
A Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Sági Jenő: BÁCS-KISKUN MEGYE NÉHÁNY VÍZRENDEZÉSI MUNKÁJA pp. 35-39, 1999 (Hozzáférés: 2010)
- ↑ Vö. a koncessziós szerződés fogalmával.
- ↑ Forrás:A MIÉP genezise[halott link]
Források szerkesztés
- Révai nagy lexikona 7. kötet, 420-421 o. (Budapest, 1913)
- Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse In: Turizmus és Gasztronómia, 2003. június, 6. o. ISSN 1416-9908
További információk szerkesztés
- A Ferenc-csatorna tervezése kapcsán készült, a Duna-Tisza közét ábrázoló vízrajzi és közigazgatási térkép
- Gál Zoltán: Életadó Ferenc-csatorna
- Hámori Péter: Vízi út a semmibe
- A Türr István konferenciaterem átadása – képek
- A Pallas nagy lexikona szócikkei
- Észrevétel a Ferenc-csatorna Területfejlesztési Társulás megalakításához – Dávod község honlapja
- A Ferenc-csatorna megnyitása
- Ferenc császár csatornája, dunaiszigetek.blogspot.com, 2013. február 9.
