Ferenciek tere

közterület Budapest V. kerületében

A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.

Ferenciek tere
Budapest 2012 007.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Ferenciek tere (Budapest)
Ferenciek tere
Ferenciek tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenciek tere témájú médiaállományokat.
A Kígyó tér (egy ideig Apponyi tér)
A kép bal odalán az ún. Királyi bérház látható
A Ferenciek tere és a templom 1901-ben (a Duna felől nézve)
Az 1909–1913 között épült Párisi udvar villamosmegállóval (1963. február 20.)
A tér keleti oldalán álló Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismertebb nevén a ferences templom kapuja
A délkeleti sarkon álló Egyetemi Könyvtár
Ferenciek tere (Kígyó tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd, jobbra egy reklám szöveg: "Olcso butor eladás a ház lerombolása végett"
Ferenciek tere és az egykori Kossuth Lajos utca. A felvétel 1890 után készült (Klösz György felvétele)
Ferenciek tere 2.

FekvéseSzerkesztés

Határai: Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a, Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és 1., Szabad sajtó út 2.

TörténeteSzerkesztés

A Ferenciek terén álló pesti ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m² alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.[1]

1893-ban a városvezetés törvényt alkotott két új Duna-híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma a helyén az új Erzsébet híd áll) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni. A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló Régi pesti városházát is le kellett bontani. (Helyére az északi Klotild palota került.) A déli hamarabb épült fel, a két ház 1899–1902 között épült.

1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat, és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret.

1945-ben a második világháborúban a Budapest ostroma során a régi Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. A világháború után nemkívánatos lett Apponyi neve, a tér neve ettől kezdve Felszabadulás tér, merőlegesen a Ferenciek terére. 1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1972 decemberéig közlekedett villamos. Megszüntetését az M2-es metró meghosszabbításával indokolták. Szakmai indokoltsága azóta is viták tárgya. A Rákóczi úti és Kossuth Lajos utcai villamos forgalmát részben az M2-es metró, illetve a 7-es buszcsalád (7A, 7C, 107) vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a „városi autópálya” kifejezés.

A téren a külön szintű csomópontot és az M3-as metró állomását 1974-1976 között alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1986-ban, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává. A mai tér neve 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is. 2012-2014 között megszüntették az Y alakú közúti aluljárót és a Veres Pálné utcai gyalogos aluljárót. A metróaluljáró tágasabb lett. A felszínen gyalogosan újra átjárhatóvá tették a Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca irányt, ám a járműforgalom elől elzárták. (A kerékpáros közlekedés és a BKK járatai használhatják.)

A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A 16. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a 18. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere.

A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv a szocializmusban "Felszab térnek" nevezte, ami a rendszerváltás után lassan kikopott a mindennapi használatból.

Változások az Erzsébet híd építése érdekébenSzerkesztés

A Közmunkák tanácsa az épülő új híd csatlakozási útvonalait igyekezett gondosabban megtervezni, mint ahogyan az a Lánchíd–Sugár út összekötésénél sikerült. Ehhez nagy arányú bontásokra volt szükség az új hídfőnél is és a Hatvani (Kossuth Lajos) utcát is ki kellett szélesíteni.

A korábbi Barátok tere, azaz: Ferenciek tere észak-déli irányú volt, a Kecskeméti utcát kötötte össze a Kronprinzstrasséval (Koronaherceg, ma Petőfi Sándor utca). Az utca torkolatában terült el a Kígyó tér, ebből vezetett a Rózsa tér és a régi Városháza felé a Kígyó utca. Ez lett egyik eleme az újonnan kialakítandó térnek, az északi oldalán. Az ott található Párizsi-házat lebontották, és helyére a jelenleg is álló Párizsi udvar került. A Kígyó utca végén a Porszász házat is lebontották; a mögötte futó Plebánia utca jelenleg a Március 15. tér része.

A déli oldalon helyezkedett el a Sebestyén tér, valamint a Sebestyén utca, amely a Duna utca irányába vezetett. A tér oldalán a Kúria tűzfalához illeszkedve bazár állt, amelyet Feszty Adolf tervezett. Ennek lebontása után, a háta mögött keletkezett a Kúria utca, a Királyi Bérpalota mögött.[2]

A tér középső részén állott a Hétszemélyes tábla és a Müller-ház, ezeket is lebontották. Az új híd felé vezető út (Eskü tér, illetve Szabadsajtó út) két szélére épültek a Klotild paloták.[3]

Az egykori Sebestyén utca és Kígyó utca közti apró házak lebontásával látványos és széles tér keletkezett. Ezt 1921-ben Apponyi térnek nevezték el. A tér északi oldalán, a Klotild palota előtt állították fel Pázmány Péter szobrát,[4] az út tengelyétől délre, szimmetrikusan Werbőczy szobra állt.

A Ferenciek terének épületeiSzerkesztés

A XIX. század végén lebontott épületek sokkal kisebbek voltak a jelenlegieknél. A déli Klotild palota előtti téren például tizenhat apró ház állt.

  • Hrsz. 23996 Ferenciek tere 1. Szabad sajtó út 5., Duna utca 6., Váci utca 36. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestyén utca és Sebestyén tér sarkán, a Lakat utca sarkán, később: Apponyi tér)
  • Hrsz. 23998 Ferenciek tere 2. Veres Páné utca 2., Curia utca 2-4. eredetileg: Királyi bérház, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestén utca és Zöldfa utca sarkán)
  • Hrsz. 24004 Ferenciek tere 3. Curia utca 5. építtető: Herczog Mór Lipót, Grassalkovich palota Mayerhoffer építőmester család, Athaeneum nyomda,[5] a Curia[6] helyén épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (a Curia utca előzőleg Iskola utca volt)
  • Hrsz. 24005 Ferenciek tere 4. építtető: Herczog Mór Lipót, Királyi bazár, 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula
  • Hrsz. 24006 Ferenciek tere 5. Irányi utca 20., építtető: Herczog Mór Lipót, eredetileg: Királyi bazár, épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (az Irányi utca eredetileg Kalap utca volt)
  • Hrsz. 24189 Ferenciek tere 6. Reáltanoda utca 2., eredetileg: Ferences kolostor, Egyetemi könyvtár, épült: 1876, tervező: Skalniczky Antal, Koch Henrik
  • Hrsz. 24188 Ferenciek tere 7-8. eredetileg: Ferenciek Fővárosi palotája, Ferences bazár, épült: 1877, tervező: Kéler Napóleon, Frey Lajos (itt található ma a Kárpátia étterem)
  • Hrsz. 24187 Ferenciek tere 9. Kossuth Lajos utca 1. eredetileg: Pesti Ferences rk. templom, épült: 1743, korszerűsítette: Wieser Ferenc (előző néven a Hatvani utca és Koronaherceg utca sarkán)
  • Hrsz. 24303 Ferenciek tere 10. Petőfi Sándor utca 2-4. építtető: Brudern-ház, Teleki-ház,[7] Belvárosi Takarékpénztár, Párizsi udvar, épült: 1916, tervező: Schmal Henrik, Lipták Pál (az egykori Kígyó téren)
  • Hrsz. 24305 Ferenciek tere 11. építtető: Girardi Adolf, Aranyház, tervező: Alpár Ignác (az egykori Kígyó tér és a jelenlegi Kígyó utca sarkán)
  • Hrsz. 24309 Ferenciek tere 12. Szabad sajtó út 6., Váci utca 34., Kígyó utca 5. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (a Váci utca e része eredetileg a Városház utca nevet viselte, a Szabad sajtó út előzőleg Eskü út volt, a Ferenciek terének e része később Apponyi tér is volt)

KözlekedéseSzerkesztés

AutóbuszSzerkesztés

Az alábbi autóbuszok megállnak a Ferenciek terén:

MetróSzerkesztés

Itt található a 3-as metró egyik állomása. Az állomás 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metróállomást 1976. december 31-én adták át.[8]

LátnivalókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ferenciek és ferencesek. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  2. Utcanév összehasonlítások Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest Fővárosi Levéltár
  3. Déry Attlia: Belváros
  4. Pázmány Péter szobra új helyén Horváth Mihály tér
  5. Athaeneum nyomda a nyomda épületének képével
  6. A Curia 1864-ben Budapest Főváros Levélrára
  7. A Pátizsi-ház Mögötte a Párizsi utca, amely jelenleg díszes fedett átjáró
  8. A 3-as metróvonal jellemzői Archiválva 2010. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Metros.hu
  9. Pesti ferences templom
  10. Pesti ferences templom weboldala, pestiferences.ofm.hu. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  11. Klotild-palota 1900-ban. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  12. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés