Ferenczy Béni
Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.
Ferenczy Béni (Béni Ferenczy) | |
Ferenczy Károly festménye (1912) | |
Született | Ferenczy Benjámin 1890. június 18.[1][2][3] Szentendre |
Elhunyt | 1967. június 2. (76 évesen)[1][4][5] Budapest |
Állampolgársága | magyar[6] |
Házastársa | Plop Mária Erzsébet (Ferenczy Erzsébet) (1904–2000) (h. 1932–1967) |
Gyermekei | két gyermek: Ferenczy Mátyás (Matyi) (1923–1943) |
Szülei | Fialka Olga Ferenczy Károly |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-16) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Béni témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja
szerkesztésApja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművész, Ferenczy Noémi gobelinművész ikertestvére. Bátyja, Ferenczy Valér szintén festőművész. Első házasságát Bécsben kötötte egy tanítványával, amelyből két gyermeke, egy lánya, aki aranyművesnek tanult, és akitől az unokái születtek,[7] és a fia, Mátyás (1923–1943) született, aki német katonaként 20 évesen autóbalesetben halt meg. Első házassága válással végződött. Második feleségével, Plop Mária Erzsébettel,[8] akit mindenki csak Erzsiként ismert, még Nagybányán ismerkedett meg. 1932-ben Moszkvában házasodtak össze. Az asszonynak az első házasságában született egy fia, Miklós,[9] akitől hosszú időre elszakadt, mivel a válásukkor a bíróság az apának ítélte a gyermeket, viszont a volt férjet később a szovjet koncepciós perek idején kivégezték, ezért a fiút nevelőszülők nevelték a Szovjetunióban. Miklós 1956-ban láthatta újra édesanyját Budapesten.[10]
Élete
szerkesztésFerenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908–1909-ben Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 1910–1911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmitt, Émile Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 1912–1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.
A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, bár a közkedvelt vélemények ellenére a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak nem lett tagja,[11] emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 1922–1924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-től 1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. Az Anschluss után 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után feleségével zsidókat bújtattak Budapesten, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket.[12]
1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947–1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.
Két héttel 77. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. A Fiumei Úti Sírkertben, egy római szarkofágban nyugszik.
Munkássága
szerkesztésFerenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.
Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak művei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.
Művek
szerkesztés- Szent György, (kisbronz, 1913)
- Fiatal férfi, (1919)
- Aesopus, (1921)
- Roland, (1922)
- Anya gyermekével, (1923)
- Atalanta, (1937)
- Lépő nő, (1939)
- Paraszti Vénusz, (1941)
- Vetkőző nő, (1946)
- Játszó fiúk (bronz, 1947, Székesfehérvár, Lakatos utca)
- Ülő nő (bronz, 1961, Budapest, Horváth-kert)
- Petőfi (bronz, 1960, Gyula)
Kiállítások
szerkesztés- 1916, Ernst Múzeum, Budapest
- 1918, Ernst Múzeum, Budapest
- 1920, Pozsony
- 1924, Sturm, Berlin
- 1936, Heck, Bécs
- 1937, Pozsony
- 1941, Ernst Múzeum, Budapest
- 1952, Fényes Adolf Terem, Budapest
- 1958, Brüsszeli világkiállítás, magyar pavilon
- 1959, Nemzeti Szalon (gyűjteményes), Keresztény Képtár, Esztergom
- 1963, Ferenczy Béni és kortársai, Künstlerhaus, Bécs
- 1964, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- 1965, Hága
- 1965, A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1966, Magyar szobrászat 1920–1945,
- 1967, A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1967, Emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- 1971, I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
- 1977, Magyar Művészet1945–1949
- 1977, A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1981, Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1982, Ferenczy Béni csendje, Sárvár
- 1991, Vigadó Galéria, Budapest
Társasági tagság
szerkesztésDíjak
szerkesztés- Kossuth-díj (1948, 1965)
- Érdemes művész (1956)
- Kiváló művész (1958)
- Világ Igaza (1990)
Irodalom
szerkesztés- Ferenczy Béni: Írás és kép, Budapest, 1961
- Ferenczy Béni: Virágoskönyv (szerkesztő: Katona Tamás), Budapest, 1974
- Kontha Sándor: Ferenczy Béni, Budapest, 1981
- Ferenczy Béni rajzai (Illyés Gyula bevezetőjével), Budapest, 1982
- Kovács Pál: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
Emlékezete
szerkesztésJelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére a hazai éremművész közösség, róla nevezte el az Országos Érembiennálé nagydíját. Ferenczy Béni-díj
Szépirodalom
szerkesztés- Halmos Antal. Kolja, a nép ellenségének fia (filmnovella) (magyar nyelven). Budapest: Ad Librum (2010). Hozzáférés ideje: 2018. január 26.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Beni Ferenczy (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ Béni Ferenczy (holland nyelven)
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ 125 éve született Ferenczy Béni, 2015. június 18., csütörtök (magyar nyelven). Balkezes-grafológia. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Juhász, Anna: Egy elveszettnek hitt 56-os kép izgalmas története, 2016. június 1., szerda (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag,hu. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Rózsa, Gyula: Ferenczy Béni, 2005. május 30. (magyar nyelven). NOL. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Tölgyesi, Gábor: Ferenczy Béni némaságában is tisztán beszélt hozzánk, 2017. november 16. (magyar nyelven). MNO. [2018. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában