Ferganai-medence

A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy (üzbégül: Farg‘ona vodiysi, kirgizül: Фергана өрөөнү, tádzsikul: водии Фaрғонa, oroszul: Ферганская долина [Ferganszkaja dolina], perzsául: دشت فرغانه [Dašt-e Farġâne]) régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.

Ferganai-medence
Ferganadall (Satellitebild).jpg
Elhelyezkedés  Kirgizisztán
 Tádzsikisztán
 Üzbegisztán
Földrajzi adatok
Terület22 000 km²
Folyóvizek Szir-darja
Térkép
Fergana Valley map-hu.svg
Elhelyezkedése
Fergánai-medence (Ázsia)
Fergánai-medence
Fergánai-medence
Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 40° 54′ 03″, k. h. 71° 45′ 28″Koordináták: é. sz. 40° 54′ 03″, k. h. 71° 45′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fergánai-medence témájú médiaállományokat.

Közép-Ázsia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott régiója.

FöldrajzaSzerkesztés

 
A Narin és a Kara-darja találkozása az űrből, a folyók mentén öntözött mezőgazdasági területek (színezett fotó)

A nyugatról nyitott, 110 km széles medence 300 km hosszan nyúlik kelet-nyugati irányban. Délről az Alaj határolja, északnyugatról a Csatkal-hegység.

Legfontosabb része egy 400–500 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, délnyugati irányba nyíló völgy. Termékenységét a völgy a Narin és a Kara-darja folyóknak köszönheti, amelyek itt találkoznak, Namangan közelében. létrehozva a Szir-darja folyót. A patakok nagy mennyiségű homokot hordanak le a hegyekből és ezt a folyók, különösen a Szir-darja szétteríti folyása mentén.

ÉghajlataSzerkesztés

A völgy éghajlata száraz és meleg. Márciusban a hőmérséklet eléri a 20 °C-ot, majd a nyári hónapokra 35 °C-ra kúszik fel. Az áprilist követő öt hónapban nem esik az eső és csak októberben van újra csapadék. Decemberben és januárban havazik és fagy és a hőmérséklet -20 °C-ig süllyedhet.

TörténelmeSzerkesztés

 
Valószínűleg görög katonát ábrázol az Ürümcsiben őrzött, a Kr. e. 32. században készült sampuli falszőnyegnek ez a részlete

Kr. e. 329-ben Nagy Sándor Alexandria Eszkháte („a legtávolabbi Alexandria”) néven alapított várost a Fergánai-völgy délnyugati részén, a Szir-darja partján, a mai Hudzsand városnál.

250 után a városnak valószínűleg kapcsolatai voltak a baktriai központú Görög-Baktriai Királysággal, különösen miután I. Euthüdémosz görög-baktriai király kiterjesztette hatalmát a Szogdföldre is. Kr. e. 220 környékéig a görög-baktriai seregek a hszincsiangi Kasgarig és Ürümcsiig hatolhattak. Ha így volt, ez volt a nyugati kultúra és Kína első ismert érintkezése. A Tien-san hegységtől északra, Kína határvidékén görög katonák számos korabeli ábrázolására bukkantak, ezeket ma Ürümcsi múzeuma őrzi.

TelepülésekSzerkesztés

Település Ország Lakosság (fő)
Andizsán Üzbegisztán 403 900 (2014)
Dzsalalabad Kirgizisztán 109 200 (2019)
Fergana Üzbegisztán 264 900 (2014)
Hudzsand Tádzsikisztán 181 600 (2019)
Kokand Üzbegisztán 254 700 (2020)
Konibodom Tádzsikisztán 211 100 (2020)
Margilan Üzbegisztán 215 400 (2014)
Namangan Üzbegisztán 484 921 (2019)
Os Kirgizisztán 299 500 (2019)
Özgön Kirgizisztán 49 410 (2009)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fergana Valley című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Encyclopedia Britannica