Főmenü megnyitása

Fest Vilmos (Jaroszlav,[1] 1815. augusztus 14.Sopron, 1879. március 11.) miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Fest Vilmos
Született 1815. augusztus 14.
Jaroszlav
Elhunyt 1879. március 11. (63 évesen)
Sopron
Foglalkozása osztálytanácsos,
építész

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja evangélikus lelkész volt Szomolnokon, fiát Eperjesen, majd Miskolcon taníttatta. 1834-ben a vaskapui Duna-szabályozásnál volt alkalmazásban, mint mérnöksegéd. Onnan Bécsbe ment a műegyetemre, s 1840-ben Pesten a mérnöki szigorlatokat letette. Később alkalmazták a Lánchíd építésénél, és a kormány által 1846-ban önképzésre Angliába küldték. Ezen utazásáról és az általa vizsgált nevezetesebb technikai építkezésekről a Magyar Tudományos Akadémiában szóbeli előadást tartott.[2] 1850-ben az akkori kassai kerületben vezette a középítkezési és közlekedési ügyeket. 1860-ban Budára került, hol mint királyi építési felügyelő dolgozott. 1867-ben a közmunka és közlekedési minisztériumba mint osztálytanácsos lépett be, s a középítési ügyek szervezésének tanulmányozása végett Németországba és Svájcba küldték. 1871-ben nyugalomba vonult. Kassa szabad királyi város díszpolgára volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1844. december 24-én levelező és 1845. november 22-én rendes tagjává választotta meg. Matematikai tárgyú könyvet is írt.

MunkáiSzerkesztés

  • Az első- és másodrendű görbék, azoknak öszrendesekre átvitele, és főbb tulajdonságaik. Buda, 1844 (Mathem. Pályamunkák I. Másodrendű pályamunka, Taubner Károly elsőrendű pályaművével)
  • A közlekedési művek és vonalok. Budapest, 1873 (Értekezések a math. tud. köréből II. 4.)
  • Temesi Reitter Ferencz emléke. Budapest, 1876 (Értek. a math. tud. kör IV. 9.)

Még egy munkája fölemlítve a Magyar Tudományos Akadémia Almanachjában (1880. 284.): A hajózási csatornák választó ponttal, jutalmazott pályamunka (1844)

Cikkei a Hetilapban (1847. Dredge angol mérnök uj rendszere a lánczhidakról), a Magyar Akadémia Értesítőjében (1847. A yarmouthi függő vashid lerogyása okairól, A gölczi völgy áthidalásáról s általánosan a zárgátakról, 1873. A közlekedési eszközök rendszereiről és az ezek közötti helyes választásról, 1875. A földmivelési mérnök feladatáról és neveltetéséről), A Magyar Akad. Ért.-Math. és Term. Osztály c. folyóiratban (1859. Az első kőtégla-út Somogymegyében), a Statistikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (I–III. 1865–67. Magyarország állami és országos utjai.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Talán a lengyelországi Jarosław város.
  2. (Magyar Akadémiai Értesítő 1847. 393–397. l.)

ForrásokSzerkesztés