Festetics Pál (főispán)

királyi tanácsos, Baranya vármegye főispánja

Tolnai gróf Festetics Pál (Baltavár, 1725. november 11.1782. szeptember 10.) királyi tanácsos, Baranya vármegye főispánja.

ÉleteSzerkesztés

Festetics József és szentgyörgyi Horváth Erzsébet elsőszülött fiúgyermeke. Baltaváron született 1725-ben és ott is temették el 1782-ben.

Bécsben tanult, s egy ideig a bécsi kormányszéknél dolgozott. Később elsőrendű gazdasági tekintélyként a Magyar Királyi Kamara alelnöke lett. Ebben a pozíciójában Mária Terézia kegyeit elnyerte, s így egyik legbizalmasabb tanácsosa lett. A királynővel sűrű levelezést folytatott az országgyűlés kérdéseiben. Ezt a levelezést a keszthelyi levéltár őrzi. 1766-ban grófi rangot nyert, és a család részére megszerezte a Tolnai előnevet, 1777-től baranyai főispán.

1757-ben vette át a tolnai birtokot atyjától. A tolnai uradalom (Tolna, Kakasd, Belac, Kokovics, Kés) 100 évig volt a család kezén. Feleségével többnyire Baltaváron tartózkodott. Tolnára inkább csak látogatóba jött. Egy ilyen látogatás alkalmával, 1765. június 6-án, Úrnapján égett le a mai templom elődje, a Kapuváry-féle templom. Ekkor a kegyúr kezdeményezésére és felajánlása alapján indult meg az építkezés még ugyanabban az évben.

Feleségétől, Kajetana von Stillfried und Rathenitz-től hét gyermeke született; József (1758–1854), Konstantina Mária Anna (1761-1826), Aloisia (1765-1813), Péter (1768-1803), Mária (1770-1828), János Nepomuk József Albert (1776-1815) és Julianna (1778-?)

ForrásokSzerkesztés


Elődje:
Klimó György
Baranya vármegye főispánja
1777. május 16.1782. április 7.
 
Utódja:
Végh Péter