Feszl Frigyes
Feszl Frigyes, Fessl (Pest, 1821. február 20.[8] – Budapest, 1884. július 25.[9])[10] magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.
| Feszl Frigyes | |
 | |
| Sterio Károly portréján | |
| Született | 1821. február 20.[1][2][3][4] Pest[5] |
| Elhunyt | 1884. július 25. (63 évesen)[4][6][5] Budapest[5][4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34/1-2-1)[7] |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Pesti Vigadó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feszl Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztés
Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791–1860) kőfaragó mester, anyja Graber Terézia 14 gyermeke közül ő volt az ötödik. József bátyja (1819–1866) és János öccse (1822–1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.
1849. július 15-én Pesten feleségül vette Hoffmann Reginát[11] (†1851. január 8. Pest)[12], akinek tőle két gyermeke született: Regina Stefánia Katalin (1849–1870) és Frigyes (1850–1910), aki építési vállalkozó lett. Reginát Zofahl Lőrinc építész fia, Zofall Ernő állatorvos vette feleségül 1868. november 10-én Pesten.[13]
Első felesége halála után, 1858-ban másodszor is megnősült, Quandt Vilma (1827–1902)[14] színésznőt vette feleségül, akinek három házassága volt: Zitterbarth József, Feszl Frigyes, majd Kőrösy Sándor országgyűlési képviselő; két gyermeke született: Zitterbarth Aloysia és Clara. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.
Főbb művei
szerkesztés
- 1845. Pest, Országháza pályaterve
- 1846–48. Pest V., Nádor u. 22, Oszvald-ház
- 1847. Pest, Terézvárosi új Szervita-templom és rendház terve
- 1848–49. Pest IV. (ma V.), Váci u. 57., Balassovits-ház
- 1849. Pest, Mór fürdő terve
- 1851. Pest, Dohány utcai zsinagóga szentélyterve
- 1852. Szob, Luczenbacher-sírkápolna
- 1852. Pest, Budakeszi út 71., Kochmeister-villa
- 1852. Pilismarót, Heckenaszt-villa
- 1853 körül. Pest, Kálvin téri református templom, síremlék
- 1853–54. Pest V., Sas u. 3., Frölich-ház
- 1854–55. Pest, Belvárosi plébánia (elpusztult)
- 1856. Buda, Kapucinus templom (Fő utca 32.) külsejének átalakítása romantikus stílusúvá Gerster Károllyal
- 1858–59. Pest, Dohány utcai zsinagóga szentélykialakítása
- 1859–65. Pest, Pesti Vigadó
- 1860. Pest, Nyári színház (elpusztult)
- 1861. Pest, MTA székházának terve
- 1863. Pest, Dreher-sörgyár
- 1867–69. Pécsi zsinagóga terve Gerster Károllyal, Kauser Lipóttal
- 1872–73. Budapest VI., Nagymező u. 1., Polg. fiúiskola és paplak, ma: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
- 1873. A Duna-part és a Várhegy rendezési terve
- 1873–74. Elemi népiskolák:
- Budapest VI., Szív u. 19–21., ma: Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
- Budapest VII., Wesselényi u. 52.,[15] ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ligeti Épület
- Budapest VIII., Dankó u. 31., ma: Napraforgó Egyesített Óvoda Napsugár Tagóvodája
- Budapest X., Szent László tér 34., ma: Kroó György Zeneiskola
- 1874. Régi Műcsarnok terve
- 1876–77. Deák-mauzóleum és -szobor terve
- 1883–84. Budapest, Andrássy út 99., Mayer-ház
Egyéb
szerkesztésVízivárosi volt kapucinus templom (Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom) és kolostor, Frey Lajossal a Budai Váralagút krisztinavárosi bejárata[forrás?], Pán Józseffel a kiskörúti, volt London Szálló.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ European Theatre Architecture (angol nyelven). Művészeti és Színházi Intézet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ (2017. december 13.) „Feszl, Frigyes”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T028096.
- ↑ a b c http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1180-feszl-frigyes. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ a b c PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211031_hol_sirjaik_domborulnak_epiteszek_a_nemzeti_sirkertben
- ↑ Feszl Frigyes születésének bejegyzése Fessl Fridericus Joanes Carolus néven a Budapest belvárosi plébánia anyakönyvében. familysearch. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
- ↑ Feszl Frigyes. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
- ↑ idősebb Feszl Frigyes műépítész halálának bejegyzése a kőbányai plébánia anyakönyvében 210-es folyószám alatt. familysearch. (Hozzáférés: 2025. április 19.) (nyolcadik sor)
- ↑ Hoffmann Carolina Regina Theresia születésének bejegyzése a vácszentmihályi plébánia anyakönyvében. familysearch. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
- ↑ Hofmann Regina adatlapja. familysearch. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
- ↑ Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 568/1868.
- ↑ Komárnik, Dénes. Feszl Frigyes (1821–1884). Budapest: Akadémiai Kiadó, 159. o. (1993) ISBN 9630565323 közös gyermekük nem született
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/10/23/wesselenyi_utca_52
Irodalom
szerkesztés- Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora (Magy. Műv., Budapest, 1925)
- Gerle János (szerk.): Feszl Frigyes (Budapest, 2004) [1][halott link]
További információk
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- 150 éves Feszl Táncpalotája
- Feszl Frigyes, 1821–1884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban; vál., tan. Komárik Dénes; BTM, Budapest, 1984
- Szalai Imre: Kristálycsárda avagy Csipkerózsika vára. Esszé-regény a Vigadó újjáépítőjéről; sajtó alá rend. Nádor Györgyné; Nádor Györgyné, Budapest, 1988
- Komárik Dénes: Feszl Frigyes. 1821–1884; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-05-6532-3
- Feszl Frigyes; vál., szerk. Gerle János; Holnap, Budapest, 2004 (Az Építészet Mesterei-sorozat)
![[1]](http://irinc.foltnet.hu/Holnapkiado/Termekkepek/feszl.jpg){kind=link}
