Feszl Frigyes
Feszl Frigyes (Pest, 1821. február 20. – Budapest, 1884. július 25.[1]) magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.
Feszl Frigyes | |
![]() | |
Domborműve a Szegedi Pantheonban (Ohmann Béla alkotása) | |
Született |
1821. február 20. Pest |
Elhunyt |
1884. július 27. (63 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetisége | magyar |
Munkái | |
Jelentős épületei | Pesti Vigadó |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Feszl Frigyes témájú médiaállományokat. |
ÉleteSzerkesztés
Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791–1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819–1866) és János öccse (1822–1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.
1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akinek tőle két gyermeke született: Regina (1849–1870) és Frigyes (1850–1910), aki építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827–1902) lett. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.
Főbb műveiSzerkesztés
- 1845. Pest, Országháza pályaterve
- 1846–48. Pest, V. Nádor u. 22, Oszvald-ház
- 1847. Pest, Terézvárosi új Szervita templom és rendház terve
- 1848–49. Pest, V. Váci u. 57., Balassovits-ház
- 1849. Pest, Mór fürdő terve
- 1851. Pest, Dohány u. zsinagóga terve
- 1852. Szob, Luczenbacher-sírkápolna
- 1852. Pest, Budakeszi út 71., Kochmeister-villa
- 1852. Pilismarót, Heckenast-villa
- 1853 körül. Budapest, Kálvin téri református templom, síremlék
- 1853–54. Pest, V. Sas u. 3., Frölich-ház
- 1854–55. Pest, Belvárosi plébánia (elpusztult)
- 1856. Buda, Kapucinus templom (Fő utca 32.) külsejének átalakítása romantikus stílusúvá Gerster Károllyal
- 1858–59. Pest, Dohány u. zsinagóga szentélykialakítása
- 1859–65. Pest, Pesti Vigadó
- 1860. Pest, Nyári színház (elpusztult)
- 1861. Pest, MTA székházának terve
- 1863. Pest, Dreher-sörgyár
- 1867–69. Pécsi zsinagóga terve Gerster Károllyal, Kauser Lipóttal
- 1872–73. Bp., VI. Nagymező u. 1., Polg. fiúiskola és paplak, ma: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
- 1873. A Duna-part és a Várhegy rendezési terve
- 1873–74. Elemi népiskolák:
- Bp., VI. Szív u. 19-21., ma: Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
- Bp., VII. Wesselényi u. 52.,[2] ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ligeti Épület
- Bp., VIII. Dankó u. 31., ma: Napraforgó Egyesített Óvoda Napsugár Tagóvodája
- Bp., X. Szent László tér 34., ma: Kroó György Zeneiskola
- 1874. Régi Műcsarnok terve
- 1876–77. Deák-mauzóleum és -szobor terve
- 1883–84. Bp., Andrássy út 99., Mayer-ház
EgyébSzerkesztés
Vízivárosi volt kapucinus templom (Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom) és kolostor, Frey Lajossal a Budai Váralagút krisztinavárosi bejárata[forrás?], Pán Józseffel a kiskörúti, volt London Szálló.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Feszl Frigyes. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/10/23/wesselenyi_utca_52
IrodalomSzerkesztés
- Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora (Magy. Műv., Bp., 1925)
- Gerle János szerk.: Feszl Frigyes (Bp., 2004) [1][halott link]
További információkSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- 150 éves Feszl Táncpalotája
- Feszl Frigyes, 1821–1884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban; vál., tan. Komárik Dénes; BTM, Bp., 1984
- Szalai Imre: Kristálycsárda avagy Csipkerózsika vára. Esszé-regény a Vigadó újjáépítőjéről; sajtó alá rend. Nádor Györgyné; Nádor Györgyné, Bp., 1988
- Komárik Dénes: Feszl Frigyes. 1821–1884; Akadémiai, Bp., 1993
- Feszl Frigyes; vál., szerk. Gerle János; Holnap, Bp., 2004 (Az Építészet Mesterei-sorozat)