Főmenü megnyitása

Fgura Málta egyik helyi tanácsa a Három Város közelében. Lakossága 11 276 fő. Nevét a hagyomány szerint Szűz Mária szobra után kapta, amelyet a helyiek il-figura (alak) néven ismertek. A név egy másik lehetséges magyarázata, hogy első lakói a Gozo nyugati részén lévő Il-Fgura területről érkeztek.

Fgura
Az új plébániatemplom
Az új plébániatemplom
Fgura címere
Fgura címere
Fgura zászlaja
Fgura zászlaja
Közigazgatás
Ország Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Byron Camilleri (Munkáspárt, 2010. augusztus 3. óta)
Irányítószám FGR
Ünnep Kármel-hegyi Boldogasszony (július 16.)
Népesség
Teljes népesség11 670 fő (2014. márc. 31.)[1]
Népsűrűség9891,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,14 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fgura (Málta)
Fgura
Fgura
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″Koordináták: é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″
Fgura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fgura témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Bár külterületén 6 föníciai sír is található, amelyekben emberi és állati maradványokat, cseréptöredékeket és bronz eszközöket is feltártak, maga a falu későn jött létre. Első modern kori lakói Gozóról települtek ide. A helyi Klement Busuttil kérésére 1788 és 1790 között kápolna épült a mai falu helyén, erről, majd a helyén épült nagyobb épületről is a Busuttil család leszármazottai gondoskodtak. A második világháború előtt az akkor Cospicua és Ħal Tarxien külterületének számító településen legfeljebb 20 család élt. A háborúban a brit dokkok közelsége miatt súlyos károkat szenvedett.

1945-ben a püspök megbízta a karmelitákat a helyiek lelki vezetésével. Templomukat öt év múlva szentelték fel Enrico Mizzi miniszterelnök jelenlétében. A régi kápolnát 1955-ben bontották le. Fgura végül 1965. január 21-én lett önálló egyházközség. Második temploma 1976 és 1988 között épült fel Edward Micallef vezetésével. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa, ma a szigetek egyik legnagyobb népsűrűségű, és leggyorsabban fejlődő települése.

ÖnkormányzataSzerkesztés

Fgurát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 7 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[2]

Polgármesterei:

  • nincs adat (1994-1997)
  • Saviour Camilleri (1997-2000)
  • Anthony Degiovanni (2000-2006)
  • Darren Marmarà (Munkáspárt, 2006-2010. július 16)[3]
  • Byron Camilleri (Munkáspárt, 2010. augusztus 3)[4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A Reggie Miller Gardens
 
A Kereszt-emlékmű
  • Il-Monument tas-Salib (a Kereszt-emlékmű): 1990-ben Ugo Mifsud Bonnici államelnök avatta fel Fgura önálló egyházközséggé válásának 25. évfordulóján
  • Wesgħa Reggie Miller (Reggie Miller tér): Reggie Miller a General Workers' Union (Málta legerősebb szakszervezete) alapítója volt. A róla elnevezett teret a helyi tanács 1996-ban parkká alakíttatta, közepén a Kármel-hegyi Boldogasszony adományokból állított szobra található
  • George Stevens Square: a teret és a szobrot 1986-ban állították George Stevens írónak, a Máltai Irodalmi Társaság alapítójának emlékére
  • Karmelita rendház
  • Plébániatemplom: a templom különlegessége, hogy sátor alakú

KultúraSzerkesztés

Kulturális egyesülete az Għaqda Mużikali u Soċjali Madonna tal-Karmnu, ennek egyik része band clubja, a Banda Madonna tal-Karmnu Fgura[5] (1985)

Egyházi szervezetek:

SportSzerkesztés

Sportegyesületei:

  • Boccia: Klabb tal-Boċċi (1985)
  • Labdarúgás: Fgura United Football Club (1970), amely az 1972/73-as szezonban a másodosztály bajnoka volt

KözlekedésSzerkesztés

Autóval gyorsan elérhető Valletta felől Marsán és Paolán keresztül.

Buszjáratai (2011. július 3 után):[7]

  • 91 (Valletta-Marsaskala)
  • 121 (Paola, körjárat)
  • N3 (éjszakai, San Ġiljan-Fgura)
  • N91 (éjszakai, San Ġiljan-Marsaskala)

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetSzerkesztés

  1. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  2. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  3. Darren Marmarà a 2010. júliusi bizalmatlansági szavazás után lemondott
  4. Law student becomes Fgura mayor”, Times of Malta, 2010. augusztus 3. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 3.) (angol nyelvű) 
  5. Banda tal-Fgura (angol nyelven)
  6. Fgura Scout Group (angol nyelven)
  7. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)

ForrásSzerkesztés

  • Local councils: Fgura (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. április 22.)