Fias

	Fias (Fijaš)
	; Fias címere
	; Fias címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1414
Polgármester	Jana Tchuriková
Irányítószám	087 01 (pošta Giraltovce)
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
	Népesség
Teljes népesség	146 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	33 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	4,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″
	Fias weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fias témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fias (szlovákul: Fijaš, korábban Fiašice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése szerkesztés

Felsővízköztől 24 km-re délre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története szerkesztés

Területén az újkőkor végén és a bronzkor kezdetén már emberi település állt.

A mai település a német jog alapján, a radomai uradalom területén keletkezett a 14. század végén. 1414-ben „Fyas” alakban említik először. 1427-ben 10 portával adózott. A 15. század végén lengyel seregek pusztították el és elnéptelenedett. 1787-ben 25 házában 181 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FIAS. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay, vagy Poturnyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvától egy mértföldnyire. Határja középszerű, erdeje, legelője magok szükségjekre elég, harmadik Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 34 háza és 253 lakosa volt, akik állattartással és földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a báni uradalom része lett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fiass, orosz falu, Sáros vármegyében, Radoma fil. 2 római, 245 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. többen.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A háború után lakó mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, valamint Bártfa és Girált üzemeiben dolgoztak.