Wikipédia

Filamoeba

Variosea-nemzetség
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 15.

A Filamoeba az Amoebozoa Variosea kládjának nemzetsége. 1967-ben írta le Page, 1976-ban az Echinamoebidae csoportba sorolta, Adl et al. 2019-es rendszertanában ribocsoportként szerepel közvetlenül a Varioseában, nem az Echinamoebidaeben.[1]

Filamoeba
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Conosa
Csoport: Variosea
Nemzetség: Filamoeba
Page 1967[1]
Fajok[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Filamoeba témájú rendszertani információt.

Történet

szerkesztés

A nemzetséget először Page írta le 1967-ben fény- és nem közölt transzmissziós elektronmikroszkópos felvételek alapján, de 1976-ban határozta csak meg rendszertani helyzetét, ekkor az Echinamoebidaebe sorolta. 2005-ig monotipikus csoport volt, egyetlen ismert faja a Filamoeba nolandi volt.[2]

Amaral Zettler et al. 2000-ben távolság- és valószínűség-alapú módszerek alapján a Gephyramoeba testvérnemzetségeként írta le alacsony valószínűséggel,[2] de a Leptomyxida felülvizsgálata alapján az eredetileg „Gephyramoeba sp.”-nak nevezett fajról 2008-ban igazolták Szmirnov et al., hogy az akkor leírt Acramoeba dendroida faj.[3]

2003-ban Thomas Cavalier-Smith a Mycetozoa Variosea csoportjába sorolta,[4] 2005-ben az Acanthamoebae csoportba is sorolták,[5] 2009-ben az alacsony támogatottságú Eumycetozoa sensu Spiegel csoportba sorolták Shadwick et al.[6] Lahr et al. 2011-ben az Arachnula és Flamella nemzetségekkel együtt a Gracilipodida csoportba sorolták.[7]

2015-ben Cavalier-Smith et al. a Varioseán belül a Varipodida tagjaként írták le, és annak Flamella nemzetséggel való egyesítésére létrehozták a Filamoebidae csoportot, ezt például az Acramoebával egyesítették a Varipodidában.[8] Adl et al. 2019-es rendszertanában e csoport már nincs jelen, a Filamoeba ribocsoport az Evosea Variosea csoportjában utóbbi és a Filamoeba közti csoportok nélkül.[1]

Morfológia

szerkesztés

Legyező, háromszög vagy félhold alakú mozgó állapotú lapos amőbákból állóként írja le, melyek állábai számos tüske alakú üvegszerű alállábbal rendelkeznek,[1] és szabálytalanul ágaznak el. Centroszóma nincs benne.[7] Anderson és Rogerson amőbamorfológiai besorolása szerint 1. típusú.[9] Mozgáskor elöl vékony hialoplazmája van, alállábai vékonyak és fonalasak.[10] Mitokondriális cristái csőszerűek, párhuzamosak, sose ágaznak el vagy képeznek anasztomózist.[2] Trofozoitái általában egymagvúak.[2]

A Filamoeba sinensis cisztái vastag, pórus nélküli és homogén falúak, trofozoitái állábai a F. nolanditól erőben és többfelé való elágazásukban különböznek.[2]

Ökológia

szerkesztés

Szabadon élő bakterivor[11] amőba, de több faj hordozhat Legionella- és Rheinheimera-fajokat.[12]

Kráter- és hévizekben is megtalálható, vagyis egyes fajai termotoleránsak.[13] Megtalálható ezenkívül kontaktlencse-viselők fürdőszobái és konyhái vízkövében, vagyis a kontaktlencse-tisztaság egyik indikátora.[14] Sivatagi bokrokban az egyik leggyakoribb szabadon élő amőbafaj.[15]

A Filamoeba sinensis a Carassius gibelio kopoltyúiban és szabadon egyaránt élhet, továbbá kimutatták házisertés-béltartalomban is,[15] vagyis amfizoikus.[2]

Életciklus

szerkesztés

Életciklusában nem ismert ostoros állapot,[1] és termőtestet se képez.[6] Cisztát képezhet, ekkor sejtfala 1 rétegű.[7]

Genetika

szerkesztés

VPS9-, GAP9-, RABEX5-, több V9DCP-, alzin- és VARP-homológja és 2 ezekkel rokon ismeretlen fehérjéje van.[16] A Filamoeba nolandi 18S rRNS-e teljesen szekvenált, 2000. december 2-án lett elérhető AF293896 azonosítóval.[17]

Nincs II-es típusú, van viszont I-es típusú zsírsavszintáza,[18] ostoros szakasza hiányát Cavalier-Smith et al. 2015-ben az ostor nélküli Conosa-fajokhoz hasonlóan másodlagos veszteséggel magyarázták.[8]

Filogenetika

szerkesztés

A Filamoeba egy 2015-ös elemzés szerint a Phalansterium testvércsoportja, a két csoport együttese a Stygamoeba testvércsoportján belül bazális, és hosszú ággal rendelkezik.[19]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d e f Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  2. ↑ a b c d e f Dyková I, Pecková H, Fiala I, Dvořáková H (2005). „Filamoeba sinensis sp. n., a second species of the genus Filamoeba Page, 1967, isolated from gills of Carassius gibelio (Bloch, 1782)”. Acta Protozool 44, 75–80. o. 
  3. ↑ Smirnov AV, Nassonova ES, Cavalier-Smith T (2008. február 22.). „Correct identification of species makes the amoebozoan rRNA tree congruent with morphology for the order Leptomyxida Page 1987; with description of Acramoeba dendroida n. g., n. sp., originally misidentified as 'Gephyramoeba sp.'”. Eur J Protistol 44 (1), 35–44. o. DOI:10.1016/j.ejop.2007.08.001. PMID 17905574. 
  4. ↑ Cavalier-Smith T (2004. június 22.). „Only six kingdoms of life”. Proc Biol Sci 271 (1545), 1251–1262. o. DOI:10.1098/rspb.2004.2705. PMID 15306349. PMC 1691724. 
  5. ↑ Marquez SM, Harris JK, Kelley ST, Brown JW, Dawson SC, Roberts EC, Pace NR (2005. április 5.). „Structural implications of novel diversity in eucaryal RNase P RNA”. RNA 11 (5), 739–751. o. DOI:10.1261/rna.7211705. PMID 15811915. PMC 1370759. 
  6. ↑ a b Shadwick LL, Spiegel FW, Shadwick JD, Brown MW, Silberman JD (2009. augusztus 25.). „Eumycetozoa = Amoebozoa?: SSUrDNA phylogeny of protosteloid slime molds and its significance for the amoebozoan supergroup”. PLoS One 4 (8). DOI:10.1371/journal.pone.0006754. PMID 19707546. PMC 2727795. 
  7. ↑ a b c Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EAD, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012. szeptember 28.). „The revised classification of eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233. PMC 3483872. 
  8. ↑ a b Cavalier-Smith T, Fiore-Donno AM, Chao EEY, Kudryavtsev A, Berney C, Snell EA, Lewis R. „Multigene phylogeny resolves deep branching of Amoebozoa”. Mol Phylogenet Evol 83, 293–304. o. (Hozzáférés: 2024. december 15.) 
  9. ↑ Rodriguez-Zaragoza S, Mayzlish E, Steinberger Y (2005. április 1.). „Vertical distribution of the free-living amoeba population in soil under desert shrubs in the Negev desert, Israel”. Appl Environ Microbiol 71 (4), 2053–2060. o. DOI:10.1128/AEM.71.4.2053-2060.2005. PMID 15812038. PMC 1082504. 
  10. ↑ Lahr DJG, Grant J, Nguyen T, Lin JH, Katz LA (2011. július 28.). „Comprehensive phylogenetic reconstruction of amoebozoa based on concatenated analyses of SSU-rDNA and actin genes”. PLoS One 6 (7). DOI:10.1371/journal.pone.0022780. PMID 21829512. PMC 3145751. 
  11. ↑ Ceja-Navarro JA, Wang Y, Ning D, Arellano A, Ramanculova L, Yuan MM, Byer A, Craven KD, Saha MC, Brodie EL, Pett-Ridge J, Firestone MK (2021. április 28.). „Protist diversity and community complexity in the rhizosphere of switchgrass are dynamic as plants develop” 9. DOI:10.1186/s40168-021-01042-9. PMID 33910643. PMC 8082632. 
  12. ↑ Gast RJ, Moran DM, Dennett MR, Wurtsbaugh WA, Amaral-Zettler LA (2011. február 3.). „Amoebae and Legionella pneumophila in saline environments”. J Water Health 9 (1), 37–52. o. DOI:10.2166/wh.2010.103. PMID 21301113. PMC 3109871. (Hozzáférés: 2024. december 15.) 
  13. ↑ Salazar-Ardiles C, Asserella-Rebollo L, Andrade DC (2022. október 18.). „Free-living amoebas in extreme environments: The true survival in our planet”. Biomed Res Int 2022. DOI:10.1155/2022/2359883. PMID 36303587. PMC 9596261. 
  14. ↑ Seal D, Stapleton F, Dart J (1992. július 1.). „Possible environmental sources of Acanthamoeba spp in contact lens wearers”. Br J Ophthalmol 76 (7), 424–427. o. DOI:10.1136/bjo.76.7.424. PMID 1627513. PMC 504304. (Hozzáférés: 2024. december 15.) 
  15. ↑ a b Chavatte N, Lambrecht E, van Damme I, Sabbe K, Houf K (2016. július 30.). „Free-living protozoa in the gastrointestinal tract and feces of pigs: Exploration of an unknown world and towards a protocol for the recovery of free-living protozoa”. Vet Parasitol 225, 91–98. o. DOI:10.1016/j.vetpar.2016.06.002. PMID 27369581. 
  16. ↑ Herman EK, Ali M, Field MC, Dacks JB (2018. április 25.). „Regulation of early endosomes across eukaryotes: Evolution and functional homology of Vps9 proteins”. Traffic 19 (7), 546–563. o. DOI:10.1111/tra.12570. PMID 29603841. PMC 6032885. 
  17. ↑ Amalar Zettler LA, Nerad TA, O'Kelly CJ, Peglar MT, Gillevet PM, Silberman JD, Sogin ML: Filamoeba nolandi small subunit ribosomal RNA gene, complete sequence
  18. ↑ Kohli GS, John U, Van Dolah FM, Murray SA (2016. január 19.). „Evolutionary distinctiveness of fatty acid and polyketide synthesis in eukaryotes”. ISME J 10 (8), 1877–1890. o. DOI:10.1038/ismej.2015.263. PMID 26784357. PMC 5029157. 
  19. ↑ Lahr DJG, Grant J, Molestina R, Katz LA, Anderson OR (2015. január 6.). „Sapocribrum chincoteaguense n. gen. n. sp.: A small, scale-bearing amoebozoan with flabellinid affinities”. J Eukaryot Microbiol 62 (4), 444–453. o. DOI:10.1111/jeu.12199. PMID 25515047. PMC 4469638. 

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Filamoeba&oldid=27689105”