Főmenü megnyitása

Mihályfi Ernőné, Fischer Ilona [Filo; filo] (Miskolc, 1910. február 17.Budapest, 1986. március 8.) magyar plakátművész, tervezőgrafikus, érdemes művész.

Filo-Fischer Ilona
Született 1910. február 17.
Miskolc
Elhunyt 1986. március 8. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Mihályfi Ernő
Foglalkozása illusztrátor

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Iskoláit Miskolcon végezte, a helyi Tóth Pál Gimnáziumban érettségizett 1927-ben. Érettségi után közvetlenül, levelezés útján jelentkezett a müncheni iparművészeti főiskolára, ahová személyesen is behívták munkái alapján. Itt kiderült, hogy felvennék ugyan, de még nem töltötte be a 18. életévét, és nem ismerték el az "ismeretlen miskolci gimnázium" érettségi bizonyítványát sem. Javasolták, hogy amíg nem éri el a kívánt korhatárt addig járjon két, professor Ehmcke növendék - Maxon és Kallenberg - magániskolájába. Némi diplomáciai "csatározás" után az érettségi honosítása is megtörtént, ráadásul a kívánt korhatárt is elérte, így jelentkezhetett az egyhetes felvételi vizsgára. (Staatsakad. für Angewandte Kunst, München) Felvették az akkori Európa egyik ismert és nagytekintélyű professzor, Fritz Helmut Ehmcke osztályába.

A főiskolán hamar sikereket ért el, ami elbizonytalanította, és beiratkozott a főiskolával párhuzamosan az egyetemre is művészettörténet szakra, Wilhelm Pinder professzorhoz, amit végül is másfél év híján mégsem fejezett be, mert disszertáció témaként egy számára tökéletesen érdektelen témát kapott. Viszont az egyetem abbahagyásával párhuzamosan felvette a főiskolán a díszlet és jelmeztervezői szakot, így bekerült Emil Praetorius professzor osztályába is. Ám egy napon Ehmcke választás elé állította, vagy ide, vagy oda, de egyszerre két osztályba nem járhat, így visszament a grafikai osztályba, régi professzorához. Nyáron és vasárnaponként eljárt Anna Simons hathetes írástanfolyamaira is. Anna Simons volt akkori Németországban az egyetemes írástörténet professzora.

Főiskolás évei során már dolgozott is Németországban. Egyebek közt a BMW autó-, és motorgyárnak készített grafikákat, szövegeket, és rövidesen "összerajzolt" magának egy 750 köbcentis motorkerékpárt, amelyre egy oldalkocsit is rakat, ezzel járt haza Miskolcra, nagy feltűnést keltve. Motorozni egyébként a BMW gyárnál trénerkedő Henne, akkori világbajnok motorversenyzőtől tanult.

1933-ban Hitler hatalomra jutásakor hazatért és ettől fogva Budapesten, az Atheneum Könyvkiadónak dolgozott. Könyvborítók, reklám-lapok tervezéséből élt és készített magazinoknak illusztrációkat. Megismerkedett férjével dr. Mihályfi Ernővel 1933-ban, aki az Est lapok szerkesztője volt. Innentől fogva gyakran dolgoztak közösen. Férjétől megtanulja a képszerkesztést, és számos akkor készült album őrzi azóta is nevüket. (Magyarország képekben, Mérges csók…stb) Férjétől kapta a Filo-becenevet is egyébként, amely név alatt jelentek meg plakátjai, grafikái.

A háború után közvetlenül bekapcsolódott aktívan az újjáépítés munkálataiba grafikáival Háy László pályázatán keresztül. "Minden kéz vegyen részt az újjáépítésben" c. plakátja 50 000 példányban került az utcákra, amelyet 1970-ben a 25 esztendős évforduló alkalmából újból kinyomtatják, magas példányszámban. De nem sokkal a háború után még trükkfilm is készült a plakátból. Elkészítette Nógrádi Sándor propagandafőnöksége idején a 100 éves szabadságharc nagy kokárdáját ábrázoló plakátját, 1948-ban. Az új hatalom is felfigyelt tehetségére, ami a férje "Horthy korszakhoz" kapcsolódó munkássága kapcsán némi előnyhöz juttatta az egyébként szorult helyzetbe is kerülhető párost. Több műve szinte emblematikussá válva formálta meg a kommunista párt jelszavait, de mindig elkerülte a szocreál formát.

Az 1956 kapcsán elkészítette a fasiszta csizmát ábrázoló NEM című plakátját, amely elsősorban a restaurációs erők által megjelenő neonáci hagyományokat is felelevenítő erők ellen készült, ami viszont nem volt jellemző, és meghatározó az 1956-os forradalomra. A plakátját a Kádár éra első hónapjaiban már felkapták, és időszakosan egyfajta jelképpé vált, de később is számos béketüntetésen előkerült a plakát.

A forradalom leverését követően, mondták, hogy a felkapott "csizmás" plakátja miatt (számára rossz szájízű kampány kapcsán), visszavonult némiképp a politikai témáktól (készít, de korántsem a régi intenzitással), és többnyire kulturális plakátokat tervezett: "Fák napja", Népművészet háziipar", "Exposion de livre hongrois", "Szép szó", alkoholellenes plakátok, "Budapesti Szabadtéri Színpadok" valamint színházi plakátjai: "Zrínyi", "Liliom", "Kék madár", "Hét pofon", "Tigris és hiéna"…stb. 1965-ben megkapta az „érdemes művész” kitüntetést.

1966-1973 - elkészítette a Budapesti Művészeti Hetek jellegzetes pávás plakátsorozatát, évente más verzióban. A Szegedi Szabadtéri Játékok plakátjait is többször ő tervezte, de jobbára képeslapok képszerkesztőjeként működött. Egyebek mellett a Magyarok Világszövetségének a lapjának, a Magyar Híreknek a képszerkesztője volt, amiért két ízben is kitüntetésben részesítette az állam, 1970-ben, és 1980-ban. (munka érdemrend arany fokozata)

Tömör, jelszerű nyelvezet jellemezte munkáit, mely világos és szakszerűen alkalmazott tipográfiával összhangban érvényesül. Gyakran, és hatásosan alkalmazta a montázst vagy a transzparenciát, a dinamikus, soroló ritmust. Élt a klasszikus betűtípusok és a saját kézjegyének számító (művésznevét szignóvá formáló) egyéni zsinórírás kombinációjával.

Egyéni kiállításokSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Válogatott csoportos kiállításokSzerkesztés

  • 1956, 1958 • II. és III. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 • Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest
  • 1961, 1966, 1972 • IV., V. és VI. Magyar Plakátkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1973 • 100 politikai plakát, Szépművészet Múzeum, Budapest
  • 1975 • Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészet Múzeum, Budapest • Nemzetközi antifasiszta plakátkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1986 • 100 + 1 éves a magyar plakát, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekbenSzerkesztés

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.

Források, külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Forrás - lásd: szakirodalom
  • Bauer J.: Gyűjteményes kiállítás Filo munkáiból, Művészet, 1966/4.
  • Filo plakátjai (szerk. Povázai L.), Reflektor Kiadó, Budapest, 1986.
  • Artportal.hu