Finn márka

Finnország egykori pénzneme

A finn márka (finnül: Suomen markka, svédül: finsk mark) Finnország pénzneme volt 1860-tól 1963-ig, amikor 1:100 arányban denominálták, és az új márka 1963-tól az euró 2002-es megjelenéséig forgalomban maradt. A pénznem szokásos jelölése a címlet után írt mk volt. Váltópénze a penni (1 márka = 100 penni). A bankjegyek és érmék feliratai finn és svéd nyelven is szerepeltek.

Finn márka
(Suomen markka (finnül)
finsk mark (svédül))
Finnish Markka 1990.jpg
500 márka
500 márka
ISO 4217 kódFIM
Devizajel mk
Ország  Finnország
Használat kezdete 1860.

Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
penni (p) 1/100
Érmék
Használatban 10, 50 penni , 1, 5, 10 mk
Bankjegyek
Használatban 10, 20, 50, 100, 500 mk
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete 1996. október 14.
Rögzített árfolyam kezdete 1998. december 31.
€-val helyettesítve (nem készpénz) 1999. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz) 2002. január 1.
Euró árfolyam 5,94573 FIM
Kibocsátó
Központi bankFinn Bank
Weboldala

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.
A Wikimédia Commons tartalmaz Finn márka témájú médiaállományokat.

Érmék[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17]Szerkesztés

Képek Érték Paraméterek Leírás Verési év
Hátlap Előlap Névérték Érték (€) Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap
1 penni €0,002 15,5 mm 1,11 mm 1,6 g Réz Sima Szimbólum 1963-1969
    15,75 mm 1 mm 0,45 g Alumínium 1969-1979
5 penniä €0,008 18,5 mm 1,36 mm 2,6 g Réz 1963-1977
  18 mm 1,43 mm 0,8 g Alumínium 1977-1990
10 penniä €0,017 20 mm 1,4 mm 3 g Alumínium-bronz Recés Címeroroszlán 1963-1982
1,57 mm 1 g Alumínium Sima 1983-1990
  16,3 mm 1 mm 1,8 g Réz-nikkel Gyöngyvirág 1990-2001
  20 penniä €0,034 22 mm 1,75 mm 4,5 g Alumínium-bronz Recés Címeroroszlán 1963-1990
50 penniä €0,084 25 mm 1,7 mm 5,5 g Alumínium-bronz
19,7 mm 1,57 mm 3,3 g Réz-nikkel Európai barna medve 1990-2001
  1 márka €0,168 24 mm 1,7 mm 6,4 g Billon (.350 ezüst) Írásos Címeroroszlán 1964-1968
1,79 mm 6,1 g Réz-nikkel 1969-1993
    22,25 mm 1,94 mm 5 g Alumínium-bronz Sima 1993-2001
5 márka €0,841 26,3 mm 2,05 mm 8 g Írásos Jégtörőhajó 1972-1978
26,2 mm 2,1 mm 1979-1993
24,5 mm 1,8 mm 5,5 g Réz-alumínium-nikkel Saimaai gyűrűs fóka 1992-2001
10 márka €1,682 27,25 mm 2 mm 8,8 g Sárgaréz mag,

réz-nikkel gyűrű

Sima Siketfajd 1993-2001

BankjegyekSzerkesztés

A finn márka 1860 és 1963 között

 
Az Orosz Birodalom autonóm Finn Nagyhercegségének 1862-es kiadású 20 márkás bankjegye.

A finn jegybank (Suomen Pankki) 1841-ben adta ki első rubel bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A Finn Nagyhercegség 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. Ezzel a ténnyel magyarázhatóak a korszak olyan furcsa névértékű bankói, mint a 12 márkás (=3 rubel, amely Oroszországban tradicionális címlet), vagy a 40 márkás (=10 rubel). A finn papírpénzeken az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratok voltak olvashatóak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát Gottlieb Eliel Saarinen tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsátották ki az első 5000 márkást Johan (Juhana) Vilhelm Snellman portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben jóval kisebb, 142 X 69 mm-es, modern szériát vezettek be, ezután ilyen méretű maradt az összes finn márka bankjegy egészen az euró bevezetéséig.[18]

 
5000 valutareform előtti finn márka 1945 (LittA).Juhana Vilhelm Snellman portréjával.

Az 1963-as valutareform utáni bankjegyek

1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsátásra. Az előző, 1955-ös szériájú, Tapio Wirkka tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén Juho Kusti Paasikivi (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952) finn köztársasági elnök, a százasén pedig Johan (Juhana) Vilhelm Snellman (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen Finnország címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnországé mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.[19]

 
50 finn márka 1963, Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952) finn köztársasági elnök (1919-1925) portréjával.
 
10 finn márka 1980 (Litt.A) - második kiadás Juho Kusti Paasikivi portréjával.
 
500 finn márka 1975. Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) finn köztársasági elnök (1956-1982) portréjával.

Az 1986-os széria

1986-ban teljesen új, Erik Bruun (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A 10, 20, 50 és a 100 márkáson szereplő személyek Finnország 1917 óta tartó függetlenségének, az 500 márkás az 1917 előtti orosz, illetve az 1000 márkás az 1809 előtti svéd fennhatóság időszakát idézte fel. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet 1993-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1991-ben biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. Az 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások hologrammal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második (1991-es) széria). Az eredetileg rejtett képes, bújtatott fémszálas 1993-as 20 márkás második, 1997-es (1993 Litt.A) kiadása szintén hologramot kapott, s színezése is egyszerűbb lett.[20] Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsátáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.[18] Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára Mikael Agricola (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális.

 
100 finn márka 1986. Első kiadás bújtatott fémszál, rejtett kép és előoldali svéd feliratok nélkül.

Érdekességek

A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok nemzetközi viszonylatban elképesztően magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsátási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.[19]

1986-os sorozatSzerkesztés

Kép Névérték Értéke euróban Szín Leírás
Előlap Hátlap Előlap Hátlap
 
10 márka
10 markkaa
1,68 € kék Paavo Nurmi (1897–1973), olimpiai bajnok atléta Olimpiai Stadion (Helsinki)
 
20 márka
20 markkaa
3,36 € kék Väinö Linna (1920–1992), szerző és író Tammerkoski
 
50 márka
50 markkaa
8,41 € barna Alvar Aalto (1898–1976), építész Finnlandia csarnok
 
100 márka
100 markkaa
16,82 € zöld Jean Sibelius (1865–1957), zeneszerző Hattyúk
 
500 márka
500 markkaa
84,09 € vörös Elias Lönnrot (1802–1884), a Kalevala szerzője Erdei túraútvonal
 
1 000 márka
1 000 markkaa
168,19 € kék/lila Anders Chydenius (1729–1803), pap és államférfi Kuninkaanportti kapuja a Suomenlinnaban

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1 Penni, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  2. 1 Penni, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  3. 5 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  4. 5 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  5. 10 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  6. 10 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  7. 10 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  8. 20 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  9. 50 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  10. 50 Penniä, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  11. 1 Markka, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  12. 1 Markka, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  13. 1 Markka, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  14. 5 Markkaa, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  15. 5 Markkaa, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  16. 5 Markkaa, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  17. 10 Markkaa, Finland (angol nyelven). en.numista.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  18. a b Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994
  19. a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm
  20. Archivált másolat. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)

További információkSzerkesztés