Finn polgárháború
A finn polgárháború az első világháború okozta nemzeti és társadalmi zűrzavar része volt Finnországban. A háborút 1918. január 27. és 1918. május 15. között vívták a „vörösök” (punaiset), akiket a finn népi küldöttség vezetett (és a finn szociáldemokraták ellenőrzése alatt álltak), valamint a „fehérek” (valkoiset), akiket a vaasai szenátus vezetett (és a finn szenátust képviselték amelyet polgári pártok alkottak). A vörösök a bolsevik Oroszország, míg a fehérek a Német Birodalom és svéd önkéntesek katonai támogatását élvezték.
| Finn polgárháború | |||
| Első világháború | |||
 | |||
| A lerombolt Tampere városa, mint a pusztítás egyik szomorú mementója | |||
| Dátum | 1918. január 27. – május 15. | ||
| Helyszín | Finnország | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Finn polgárháború témájú médiaállományokat. | |||
Az első világháború veresége és a februári és októberi forradalmak az Orosz Birodalom teljes összeomlásához vezettek. Az anyaország összeomlása a finn társadalom válságához vezetett 1917-ben. Minthogy nem volt hivatalos rendőrség és katonaság, amely rendet tartott volna az országban, 1917 márciusa után a bal- és a jobboldali erők elkezdték kiépíteni saját biztonsági csoportjaikat, ami két független fegyveres alakulat, a fehér és a vörös őrség kialakulásához vezetett. A polgárháborút végül a fehérek nyerték meg. A polgárháború után Finnország az orosz hegemóniából a német érdekszférába került. A konzervatív szenátus megpróbált monarchiát felállítani Finnországban, ahol német származású király uralkodott volna, de Németország első világháborús veresége után Finnország független köztársasággá vált.
A polgárháború a mai napig a legellentmondásosabb és legtöbb érzelmi terhet hordozó eseménye maradt az újkori finn történelemnek. Körülbelül 37 000 ember halt meg a konfliktusban, a fronton meghaltakat, a politikai terrorkampányok áldozatait és a fogolytáborokban elhunytakat is beleszámítva. A zűrzavar elpusztította az ország gazdaságát, megosztotta a politikai apparátust és magát a finn társadalmat is hosszú éveken át.
Források szerkesztés
- Bereczki András: Finnország. In: Európai politikai rendszerek. (Osiris Kézikönyvek.) Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Bp. 2002. 187–206.
- Dolmányos István: Finnország története. Bp. 1972.
- Finnország története. Szerk. Halmesvirta, Anssi. Debrecen, 2001.
- Gombos József: Finnország politikatörténete, 1809–1917. Szeged, 1994.
- Gombos József: A két világháború közötti Finnország politikatörténete, 1918–1939. Szeged, 1997.
- Gombos József: A finn második köztársaság politikatörténete, 1944–2000. Szeged, 2001.
- Huotari, Juhani: Finnország. Az Európai Unió a változó világban. Változó világ 46. Bp. 2001.
- Ki kicsoda Finnországban. Száz híres finn élete és munkássága. Szerk. Maticsák Sándor. Debrecen, 1999.
- Klinge, Matti: Finnország rövid története. Nyíregyháza, 1993.
