Fischer József (építész, 1901–1995)

magyar építész (1901–1995)

Fischer József (Budapest, 1901. április 12. – Budapest, 1995. február 23.) magyar építész, a modern építészet képviselője, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a harmadik Nagy Imre-kormány minisztere.

Fischer József
Született 1901. április 12.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt 1995. február 23. (93 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Házastársa Pécsi Eszter
SzüleiFischer János Károly
Kugler Ilona Zsófia
Foglalkozása építész, építészeti szakíró, a Ciam (Congres Internationaux d'Architecture Moderne, magyarul „Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa”) vezető képviselője, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Tér és Forma építész-folyóirat szerkesztője
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1946. július 23. – 1948. június 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1948. június 16. – 1949. április)
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (60/21-113)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischer József témájú médiaállományokat.

Életpályája, munkásságaSzerkesztés

Fischer János Károly és Kugler Ilona Zsófia gyermekeként.[5] Apja és apai nagyapja, Fischer József is nyomdász volt. Krausz Ármin építészeti irodájába szerződött kőművesinasnak, majd építőipari felsőiskolában tanult. Részt vett az őszirózsás forradalomban, a Tanácsköztársaság alatt pedig a Vörös Hadseregben harcolt. A kommün bukása után az Iparművészeti Főiskolát látogatta. Előbb vázafestő (Ligeti Miklósnál), de másfél év után egy magánépítésznél helyezkedett el előbb építésvezetőként, majd tervezőként. 1922. december 3-án kötött házasságot Pécsi Eszterrel, Magyarország első diplomás mérnöknőjével.[6] Két fiuk született, György és János, akik mindketten építészdiplomát szereztek. 1926-ban építőmesteri képesítést kapott és megbízást a Császár fürdő felépítésére. 1931-ben feleségével közös építészvállalkozásba kezdett.

Építészeti munkássága – klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül – az 1920-as évek közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a kubizmussal és a reá nagy hatást gyakorló Kassák Lajos művészetével. Ismeretségi körében is először képzőművészek vannak és csak 1927-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai újszerű építészet fontosabb képviselőivel (többek között Molnár Farkassal,[7] Ligeti Pállal, Forgó Pállal, Körner Györggyel, Masirevich Györggyel, Pajor Zoltánnal, Preisich Gáborral,[8] Rácz Györggyel, Révész Zoltánnal, Schiller Mártonnal). 1928 és 1938 között a CIAM magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. Építészeti alkotásait ekkor – az 1934–35-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal társulva dolgozott – jórészt önállóan tervezte. Jelentős építészelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar működésének éveiből valók.

Épületein elsősorban Walter Gropius, a Bauhaus és a CIAM-mal kapcsolatban álló építészek (Ernst May, Le Corbusier) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése 1932-ben volt a Tamás Galériában (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd 1935-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a Tér és Forma folyóirat, melynek egyben szerkesztője is volt.

1932-ben került kapcsolatba a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. Itt ismerte meg Peyer Károlyt, s ezen kapcsolatai miatt ítélték egy hónap felfüggesztett börtönre „osztályellenes izgatás” vádjával. Szociáldemokrata kapcsolatait továbbra is megőrizte. Az 1939-es parlamenti választásokon képviselőnek jelölték (nem jutott be), valamint megválasztották a MSZDP kezdeményezésére létrejött építészcsoport elnökének.

1940-ben sorkatonai szolgálatra hívták be. 1943-ban SAS-behívót[9] kapott és a csepeli repülőtérre, majd egy dunántúli őrsre osztották be. 1944-ben családi házában származási és politikai üldözöttek egyaránt menedéket találtak, többek között Schaár Erzsébet, Vilt Tibor szobrászművész, a színész Major Tamás és mások. 1944 novemberében dezertált és ettől fogva családjával együtt maga is bujkált.

1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke lett, megszervezte Budapest háború utáni újjáépítését. A Tanács 1948-as felszámolását követően passzív ellenállásba vonult. Az 1945-ös választásokon az MSZDP színeiben pótképviselő lett. 1946. július 23-án hívták be Lányi Béla helyére. Az 1947-es választásokon már rendes képviselői helyet nyert. Az 1949-es választásokig maradt képviselő. 1953-tól a Budapesti Városépítési Tervező Irodánál tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkáit irányította. Ebben az időben (1955-ben) készült el tervei szerint a IX. Erkel Ferenc u. 20. illetve a VIII. Baross u. 18. helyreállítása.

Az 1956-os forradalom alatt a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt (a párt [újjá]alakuló ülését az ő budapesti, Szent István parki lakásán tartották). November 2-án államminiszter lett a harmadik Nagy Imre-kormányban. November 4-e után előbb bujkált, majd újra állásba került korábbi munkahelyén, de 1958 szeptemberében politikai okokból elbocsátották.

Egyik fia 1948-ban, felesége 1957-ben disszidált, mindketten az Egyesült Államokban telepedtek le. Fischer tizenkilenc alkalommal nyújtott be kivándorlási kérelmet; hét és fél évig várt az útlevélre, 1964-ben kapta meg az engedélyt a távozásra.1968-ban amerikai állampolgárságot kapott. Itt különböző tervező cégeknél volt állása. Felesége halála után három évvel, 1978-ban tért haza. Építészeti munkát már nem folytatott, csak kiállításokon szerepelt és visszaemlékezéseket írt. 1993-ban a főváros díszpolgárává választották építészeti munkássága, valamint az újjáépítésben betöltött szerepe miatt. 1995. február 25-én halt meg Budapesten, hamvait a Farkasréti temetőben, felesége mellé[10] helyezték örök nyugalomra.

2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott.

MűveiSzerkesztés

ÉpületeiSzerkesztés

[11]

  • 1925. Budapest III., Császárfürdő
  • 1927. Budapest XII., Németvölgyi úti bérház terve
  • 1931. Budapest II., Napraforgó utca 20. családi ház
  • 1931-1932. Budapest II., Csatárka utca 4/a családi ház (elpusztult)
  • 1931-1932. Budapest XII., Rácz Aladár utca 26. lakóépület
  • 1932. Budapest, II., Pusztaszeri út 23/a lakóépület
  • 1932. Budapest II., Podolin utca 12. lakóépület
  • 1932-1935. Budapest VIII., Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér, ma II. János Pál pápa tér) 14., 15., 16. Bérházcsoport (Tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Preisich Gábor, Pogány Móric, Vadász Mihály)
  • 1933. Budapest XIV., Csernyus utca 7/a-b. lakóépület
  • 1933-34. Budapest, II., Herman Ottó út 18.
  • 1933-1934. Budapest II., Szépvölgyi út 88/b. lakóépület
  • 1934. Budapest II., Palánta utca 15/a. lakóépület
  • 1934. Az OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete
  • 1935. Budapest II., Csévi köz 7/a lakóház (Molnár Farkassal)
  • 1936. Budapest VII., Bajza utca 10. lakóépület
  • 1938. Budapest XIV., Thököly út 112/b lakóépület
  • 1939-1940. Budapest II., Pasaréti út 117. ikervilla (átépítve)
  • 1940. Budapest XII., Rege utca 10. Egykori "REGE" üdülőszálló (ma: lakóépület).
  • 1941-1942. Budapest XII., Rege utca 15. "GYOPÁR" üdülőszálló (ma: lakóház)
  • 1941. Budapest II., Pusztaszeri út 16. "NAPSUGÁR" társasvilla
  • 1941. Budapest II., Pusztaszeri út 116. lakóépület
  • 1941. Budapest XIII., Váci út 46/b bérház
  • 1941-1942. Budapest II., Baba utca 14. lakóépület (ma: gyermekrehabilitációs intézetnek átépítve)
  • 1941-1942. Budapest I., Derek utca 14. lakóépület
  • 1941-1942. Budapest II., Gárdonyi Géza út 25. lakóépület (ma: gyermekrehabilitációs gyógyintézetnek átépítve)
  • 1962. Tatabányai új megyei kórház tervpályázat I. díj. (tervező társak: ifj. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, Vadász György).

Fontosabb írásaiSzerkesztés

  • 1928. A lakásépítés politikájához (Munka)
  • 1929. Az albertfalvai építkezésekhez (Munka)
  • 1930. Az internacionális új építészet és a kislakáskérdés (Munka)
  • Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933 (Budapest)
  • Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam (Budapest, 1984/3.)
  • Emlékeim a szocreál időszakról (Magyar Építőművészet, 1984/4.)
  • Visszaemlékezéseiből (Budapest Fővárosi Levéltár közleményei, 1984-1985)
  • Visszaemlékezései. Részletek (LAPIS ANULARIS. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből, Budapest, 1955)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/316726
  2. a b József Fischer (holland nyelven)
  3. a b Grove Art Online (angol nyelven)
  4. a b 2016. október 15., https://rkd.nl/explore/artists/316726
  5. Fischer János és Kugler Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 569/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  6. Fischer József és Pécsi Eszter házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 904/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  7. MOLNÁR FARKAS. [2007. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
  8. PREISICH GÁBOR. [2009. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
  9. Névre szóló katonai behívóparancs a második világháborúban Magyarországon a nem tényleges állomány számára. Expressz küldeményként kezelték, címzettje köteles volt 48 órán belül bevonulni. A nevét a „Sürgős azonnal siess”, vagy a „Segíts alakulatodon, segíts!” kezdőbetűinek összeolvasásából kapta
  10. Tóth Vilmos: A Farkasréti temető története. In: Budapesti Negyed 2003/2-2003/4.
  11. Az általa tervezett épületek többségét az utóbbi negyven évben felismerhetetlenségig átalakították. A "FORRÁSOK"-ban közölt Tér és Forma folyóirat felsorolt számaiban láthatók eredeti állapotukban.

ForrásokSzerkesztés

  • Pap Gábor: Fischer József HIK Elektronikus felsőoktatási tankönyv és szakkönyvtár, ARTPORTAL
  • Magyar Tudományos Akadémia. Művészeti Kutatóintézet
  • LAPIS ANGULARIS. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (OMvH. 1995. Fischer József emlékezései 1972–74-ből, 311-343. old.)
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. (29., 69., 104., 135., 211., 217., 235., 238., 239., 251., 255., 473., 475., 476., 509., 514. sz.)
  • Ferkai A. (Branczik M., Hajdú V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között (123.4., 124., 194., 465., 498., 518.1-2. sz.)
  • Pamer Nóra: A két világháború közötti építészet (64., 72., 73., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 110., 111., 112., 113., 176., 177. old.)
  • Tér és Forma:(1931/11. sz. 305-326old., 1932/12. sz. 384-390. sz., 1934/1. sz. 10-11. old., 1935/1. sz. 16-17. old., 1935/7. sz. 359-361. old., 1936/1. sz. 8-11. és 17-18. old., 1937/1. sz. 8-11. old., 1937/12. sz. 356-361. old., 1938/12. sz. 350-352. old., 1940/12. sz. 205-210. old., 1941/9. sz. 165-166. old., 1942/7. sz. 101-111. és 116. old., 1943/7. sz. 107-112. old.)
  • Javítások: Szabóné Fischer Zsuzsanna statikustól (unoka, a hagyaték gondozója)

További információkSzerkesztés